Meglepő jelentés érkezett: felpörögtek a magyar vágóhidak
Több csirkét és sertést vágtak és dolgoztak fel a magyar vágóhidak 2024-ben, mint egy évvel korábban.
Több csirkét és sertést vágtak és dolgoztak fel a magyar vágóhidak 2024-ben, mint egy évvel korábban.
A 2024 első három negyedévében a magyar állattenyésztés vegyes képet mutatott: a marhavágások száma csökkent, míg a sertés- és baromfivágások növekedtek.
A tartós szárazság nemcsak a szarvasmarha-tenyésztőkre, de az ágazat többi szereplőjére is hatással van.
A nevelésük közel három évig tart, ez idő alatt szigorú, illetve részletes minősítési eljáráson esnek át.
A szállítóknak észben kell tartaniuk, hogy Hongkong élelmiszerjogszabályai a darált húst tiltott húsnak számít.
Tavaly is folytatódott az évek óta tartó trend, és tovább csökkent a szarvasmarhák létszáma Magyarországon.
Jó éve volt az állattartásnak a 2023-as, de azért fontos lenne a termelők további támogatása.
Nem is ismerjük a különbséget - egy származási megjelölés segítene
Már csak a hazai marhahúsfogyasztást kellene növelni.
Tovább bővült a szarvasmarha-állomány, de megvan rá a kereslet is.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.