agrarszektor.hu • 2025. augusztus 26. 16:31
A kullancslegyek egyre gyakoribb jelenléte figyelhető meg a hazai erdőkben, ami a túrázók számára növekvő kellemetlenséget okoz. Ezek a vérszívó paraziták elsősorban vadon élő állatokon élősködnek, de alkalmanként az embereket is megtámadhatják.
Az elmúlt években a túrázók egyre többször számolnak be a kullancslegyek (Hippoboscidae) zavaró jelenlétéről Magyarország erdőségeiben. Ezek a kullancsokra emlékeztető rovarok madarak és emlősök külső élősködői, amelyek a gazdaállat bőrébe fúrva vért szívnak - írta meg a turistamagazin.hu.
Hazai erdeinkben leggyakrabban a ló- és a szarvas-kullancsléggyel találkozhatunk. Egyes fajok a megfelelő gazdaállat megtalálásakor még a szárnyaiktól is megszabadulnak, hogy további életüket a gazda tollazatában vagy szőrzetében tölthessék. A kullancslégy család hazánkban tíz ismert fajjal rendelkezik, köztük szárnyas, szárny nélküli és csökevényes szárnyú egyedekkel. A legrémisztőbb a 6-9 mm-es testhosszúságú ló-kullancslégy, amely elsősorban lovakon élősködik, de szarvasmarhán és más nagyobb emlősökön is megtelepszik. Az ember iránt is érdeklődik, bár ritkán választ minket gazdaállatnak. Különösen ellenálló faj, az egyszerű odacsapás szinte hatástalan ellene.
A szarvas-kullancslégy valamivel kisebb, 5-7 milliméteres, és olykor tömegesen fordul elő. Ez a faj az előzőnél kevésbé masszív, ujjaink között elpusztítható. Rosszul, de nagyon halkan repül, és ha megtalálta gazdaállatát, eldobja szárnyait és belefúrja magát a bőrbe. Vékony, rugalmas teste miatt nehéz egyben eltávolítani. Dr. Keve Gergő, az Állatorvostudományi Egyetem Parazitológiai és Állattani Tanszékének, illetve a HUN-REN–ÁTE Klímaváltozás: Új Vérszívó Paraziták és Vector-borne Kórokozók Kutatócsoportjának munkatársa szerint a kullancslegyek régóta tagjai a magyarországi faunának, már a múlt században is foglalkoztak velük hazai kutatók.
A kullancslegyek elszaporodását megfelelő mennyiségű információ híján nehéz a klímaváltozással konkrét összefüggésbe hozni, de valószínű, hogy a két folyamat összefügg. Annyi biztos, hogy az enyhébb telek miatt jobbak a túlélési esélyei azoknak a vadon élő állatoknak, amelyek a legfontosabb gazdái bizonyos kullancslegyeknek. Amennyiben több a gazdaállat, több a parazita is
– magyarázta a szakember.
A madarakon táplálkozó fajok esetében más a helyzet, mivel a madarak vonulásuk során különböző parazitákat szállíthatnak, akár Afrikából Európába is. Egy idén megjelent tanulmányban a kutatók egy eddig csak Afrikából ismert faj hazai megjelenéséről számoltak be, bár a nyolcéves mintagyűjtés során mindössze egy ilyen példányt találtak. Az ember atípusos gazdája ezeknek a parazitáknak, ami azt jelenti, hogy nem vagyunk optimális gazdaállataik. A kullancslegyek vérszívás céljából csípnek, naponta akár többször is. Egészségügyi jelentőségük általában a zavaró jelenlétük okozta stresszben merül ki.
A szarvas-kullancslégy csípése után jelentkezhet úgynevezett "deer ked dermatitis": a kezdeti, alig észrevehető csípés után tipikusan három napon belül piros, kemény duzzanat jelenik meg a bőrön. Az ezzel járó intenzív viszketés 2-3 hétig tart, de a duzzanat ritkán akár egy évig is megmaradhat. A háttérben valószínűleg a Bartonella schoenbuchensis baktérium áll. A jövőben további fajok megjelenése is várható, például a környező országokban már előforduló kutya-kullancslégy és egy további szarvas-kullancslégy faj. Az újonnan megjelenő fajok nem feltétlenül veszélyesek az emberre, és megjelenésük lehet véletlenszerű, de a klímaváltozás és az emberi tevékenység is hozzájárulhat elterjedésükhöz.
A legtöbb kullancslégyfaj késő nyáron és kora ősszel a legaktívabb, de a fagyos napokat leszámítva szinte egész évben előfordulhatnak. A szarvas-kullancslégyre különösen meleg, szélcsendes, csapadékmentes napokon lehet számítani. Védekezésként a szakértő javasolja a megfelelő ruházatot: jól záró, hosszú nadrág és hosszú ujjú felső viselését, ami a kullancsok ellen is védelmet nyújt. Emellett ajánlott sapkát vagy kalapot hordani, mivel a kullancslegyek gyakran a fejbőrön táplálkoznak.