agrarszektor.hu • 2025. szeptember 14. 17:59
Szeptember 11-én a Nébih kéknyelv betegség jelenlétét erősítette meg, két Somogy vármegyei nagylétszámú, de egy tartási helyen tartott és emiatt egy járványügyi egységet képező húsmarha-állományban. A telepen azonnal megfigyelési zárlatot rendeltek el. A betegség elleni védekezéshez a megfelelő vakcina rendelkezésre áll.
A fertőzött állományokban vírusos fertőzésre utaló tünetek (bágyadtság, magas láz, orrfolyás) mutatkoztak. Mivel a klinikai tünetek megjelentek és a laboratóriumi vizsgálatok is kimutatták a betegség jelenlétét, az uniós szabályozás értelmében ez a betegség megerősített esetének, így hivatalosan kitörésnek minősül. A Nébih laboratóriuma megállapította, hogy a vírus a 3-as szerotípusba tartozik. A telepen azonnal megfigyelési zárlatot rendelt el a helyi állategészségügyi hatóság - írta a Magyar Állattenyésztők Lapja.
A betegség ellen vakcinával lehet védekezni, ehhez a megfelelő vakcina rendelkezésre áll és hazánkban engedélyezett a fogékony állományok preventív vakcinázása. A kéknyelv-betegség több szerotípusa is (4-es, 8-as és a 3-as) Európa szerte elterjedt, 21 uniós tagállamban van jelen a betegség. A kéknyelv betegség bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség. Magyarország 2021 februárja óta volt mentes kéknyelv betegségre. 2015-ben vesztettük el korábban a mentességünket, amikor a 4-es szerotípussal fertőződött meg több kérődző állomány.
2017-től ugyan nem jelentettek újabb kitöréseket, ugyanakkor a mentesség visszaszerzésének adminisztratív akadályait annak idején nem sikerült elsőre megugrani, ezért több évig elhúzódott a mentesség visszaszerzésének folyamata. Az elmúlt 15 évben több hullámban érte el Európát a kéknyelv betegség. Az EU ma már nem tekinti veszélyes betegségnek a kéknyelvet, annak ellenére, hogy a legutóbb megjelent 3-as szerotípus kiskérődzőkben alacsony százalékban elhullást is okoz. A BTV-nek inkább kereskedelmi, mint állategészslgügyi jelentősége van, hiszen az oltások, vérvételek és várakozási idők plusz terhet és akadályt jelentenek az állatok szállítása, kereskedelme során.
A legutóbbi járvány 2023-ban kezdődött Hollandiában. A fertőzött állományokban a 3-as és a 4-es szerotíopusokat mutatták ki. Hollandia után a betegség megjelent Belgiumban, Németországban, Ausztriában, Szlovéniában, Cseh- Lengyel- és Olaszországban is. Hazánkban először idén márciusban mutattak ki BT vírust egy import tejelőmarha szállítmányban, majd további három másik import állataiban. Mivel ezek fertőzött státuszú országból (Németországból) érkeztek és klinikai tüneteket nem mutattak, így nem kellett kitörésként elkönyvelni ezeket az eseteket és az EU Bizottsága felé mint fertőzést jelenteni.
A vírus egyetlen esetet leszámítva a befogadó állományra nem is terjedt át. Ott, ahol ez megtörtént, a teljes állományt levakcinázták. Azokban az országokban, ahol a vírus sok állományban jelen van, vakcinázással lehet visszaszorítani a betegség terjedését, illetve kártételét. Erre a jövőben a hazai szarvasmarha- és juhtartóknak is fel kell készülniük. Attól, hogy Magyarország elveszetette BTV mentességét, a kitöréssel érintett állományon kívül máshol nincs állatmozgatásra vonatkozó korlátozás. Belföldre alapesetben vérvétel nélkül, a klinikai tünetek vizsgálata után lehet a kérődzőket szállítani.
Másik uniós országba történő export esetén
- közvetlen (24 órán belüli) vágásra szánt állatoknál nem kell vérvétel,
- a 24 óránál későbbi vágásra vagy továbbtartásra szánt állatoknál alapesetben - amennyiben az adott célországgal nincs egyéb külön megállapodás - vektor ellenes szerrel történő kezelésre (állatok lepermetezése), majd ezt követően a 14. naptól vérvétel és negatív eredményű PCR vizsgálatra van szükség. Szállítás előtt célszerű a fogadó ország hatóságával egyeztetni a beszállítás feltételeiről.
A vakcinázott állatok az oltástól számítva 60 nappal válnak forgalomképessé. Az EU-n kívüli ún. harmadik országokba speciális kereskedelmi korlátozások előfordulhatnak, ezért az export előtt érdemes ezekről tájékozódni. A kéknyelv betegség nem jelent élelmiszerbiztonsági kockázatot. A vírus állatról emberre nem terjed, az emberre az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt.