agrarszektor.hu • 2025. október 18. 14:02
Az elmúlt néhány év a magyar állattenyésztést és az állattartás higiéniai gyakorlatát egyaránt kemény próbák elé állította, hiszen a madárinfluenza, az afrikai sertéspestis, a ragadós száj- és körömfájás, a kiskérődzők pestise és a kéknyelv szinte egymásnak adták át a kilincset. A védekezésben kulcsszerepet játszó Alphavet Állatgyógyászati Zrt. Biosecurity Divíziójának igazgatója, Jánosa Tibor az Alapvetés podcast legújabb epizódjában eddig nem ismert részleteket is megosztott arról, hogyan sikerült megfékezni a ragadós száj- és körömfájás hazai terjedését.
Nagy gyomrost jelentett idén a magyar állattenyésztésnek a ragadós száj- és körömfájás felbukkanása, arról azonban eddig még csak kevés szó esett, hogy pontosan hogyan sikerült megfékezni a járvány terjedését. Mint azt Jánosa Tibor, az Alphavet Állatgyógyászati Zrt. Biosecurity Divíziójának igazgatója az Alapvetés podcast eheti epizódjában elmondta, a betegség magyarországi megjelenését követő első sokk után azonnal a 2001-es brit száj- és körömfájás járványhoz kapcsolódó súlyos helyzet jutott eszükbe és az ottani történések alapján próbálták felmérni, mire is lehet számítani.
Ahogy utánanéztünk, hogy mennyire veszélyes ez a kórokozó, rájöttünk, hogy ragadós száj- és körömfájásról beszélünk, tehát rettenetesen veszélyes. Pár órára rá pedig az is kiderült, hogy ezzel tulajdonképpen a komplett magyar állattenyésztés került veszélybe
– emlékezett vissza a szakember, majd hozzátette: amint a hír elérte őket, azonnal elkezdtek azon gondolkozni, hogy mit tudnak tenni vállalatként azért, hogy meggátolják a fertőzés továbbterjedését. És mivel a járványok felszámolását egyébként is régóta végzik Magyarországon a Nébih égisze alatt, a kialakult helyzet megfelelő kezeléséhez szükséges infrastruktúrájuk és tapasztalatuk is rendelkezésre állt. Ennek köszönhetően Lorenz András, az Országos Járványvédelmi Központ igazgatója rövid időn belül felkérte a vállalatot, hogy közvetlenül is működjön közre a folyamatban.
A felmerülő feladatok között ugyanakkor nemcsak hatósági fertőtlenítés szerepelt, hanem a rágcsálóirtástól a kerítésépítésen át egészen a hígtrágya kezeléséig számos tevékenységet kellett gyorsan és rugalmasan megoldaniuk. És mivel az utolsó hazai ragadós száj- és körömfájás járvány évtizedekkel ezelőtt zajlott, számos olyan eljárás kidolgozására és elvégzésére is szükség volt, amelyre korábban még nem volt hazai precedens.
A védekezés során lezajlott emberfeletti munkáról, a 17 milliárd forintra rúgó költségekről és az alkalmazott konkrét műveletekről Jánosa Tibor az Alapvetés podcast legújabb epizódjában osztott meg további részleteket.