agrarszektor.hu • 2025. november 10. 09:49
Budapest XII. kerületében egyre súlyosabb problémát jelent a vaddisznók jelenléte, ami a lakosság körében félelmet kelt. A helyzet kialakulásának hátterében összetett okok állnak, és a szakértők véleménye megoszlik a lehetséges megoldásokról - számolt be a Telex.
A Hegyvidéken mindennapossá váltak a vaddisznóészlelések, amelyekről a helyi Facebook-csoportban rendszeresen beszámolnak a lakók. Egyesek már beletörődtek a jelenségbe, mások azonban félnek: van, aki síppal riasztja el az állatokat hazafelé menet, más egy BKV-buszba menekült előlük, egy fiatal nő pedig egy autó tetején várakozott, mert egy vadkan állt a háza bejáratánál. A kerület vezetése szerint a probléma nem egyszerűen az erdőközelségből fakad. Korábbi kutatások igazolták, hogy Budán olyan vaddisznóállomány él, amely szinte soha nem hagyja el a várost, és genetikailag is különbözik erdei társaitól. Fekete Orsolya, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt önkormányzati képviselője szerint a probléma egyik oka az állatok élőhelyének folyamatos csökkenése.
2019-ig a kerület ketrecekkel fogta be és egy "malacoskertbe" szállította a vaddisznókat, ahol biztonságosan szabadon engedhették őket. A sertéspestis miatt azonban ma már jogszabály tiltja áttelepítésüket. Jelenleg etetőketrecekkel csalják csapdába, majd altatólövedékkel altatják el az állatokat, ami több ökológus szerint nem feltétlenül optimális megoldás. A vaddisznók városi megjelenése nem egyedi magyarországi jelenség, Európa-szerte növekvő tendencia. Tobias Friedmann, a Bajor-erdő Nemzeti Park szakértője szerint:
A városi területeken nincsenek természetes ellenségeik, így egy jó év ott különösen jó lesz, hiszen semmi sem korlátozza a szaporulatot. Sőt, a külvárosokban - ahol enyhébb a tél, és több az élelem - gyakorlatilag minden év jó lehet.
Katona Krisztián, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyetemi tanára szerint valójában "nem a disznó kereste az ember társaságát, hanem az ember nőtt rá ezekre a természeti területekre. Budapest is egyre jobban beépült, és egyre több település van ezekben az erdős környezetekben." A vaddisznó mellett más fajok is urbanizálódnak, például a városi galamb, a fekete rigó vagy a róka, de ezek kevésbé zavarják az emberi életet. Pongrácz Péter, az ELTE etológusa szerint a vaddisznók városiasodása nem új jelenség, de harminc-negyven éve még nem volt ennyire jellemző:
Az eredeti vadállatállomány arra lett szelektálva, hogy féljen az embertől. Régóta vadásszuk őket, ezért az a vaddisznó maradt könnyebben életben, ami az ember első jelére elszaladt, idegenkedett az emberi szagoktól, tárgyaktól. De mindig van genetikai variabilitás az ilyen állományokban, újra és újra létrejönnek merészebb egyedek
- magyarázta.
A szakértők szerint a vadászati nyomás csökkenése is hozzájárul a problémához. Tobias Friedmann kiemelte, hogy Magyarországon a trófeavadászat miatt nem annyira a populáció szabályozása a cél, hanem a trófea megszerzése. A városi vaddisznók elterjedését segíti a pufferzónák megszűnése is. A gyümölcsösök, fás részek, amelyek korábban a kertvárosi és erdei környezet között helyezkedtek el, a lakóparkok építésével eltűntek.
Elmosódik a vadon és a külváros pereme
- fogalmazott Pongrácz Péter.
A vaddisznó mindenevőként különösen alkalmas a városiasodásra, míg a nagy testű növényevő vadfajok esetében ez nem várható. A medve - bár Magyarországon nem jellemző - szintén jól urbanizálódik, és Szlovákiában, Romániában komoly problémákat okoz. a szakértők véleménye megoszlik arról, hogy a vaddisznó mennyire veszélyes az emberre. Tobias Friedmann és Maik Henrich szerint egyáltalán nem az, mivel csak fenyegetettség esetén támad.
Decker Orsolya adatai szerint évente globálisan 8,6 ember hal meg vaddisznótámadás következtében, ennek 50 százaléka vadászbaleset. Tehát évente világszerte kevesebb mint 5 halálos civil vaddisznótámadás történik. Katona Krisztián viszont veszélyesnek tartja az állatokat. Abban minden szakértő egyetért, hogy a vaddisznókat semmiképp sem szabad etetni.
Természetesen minden probléma akkor kezdődik, amikor az emberek elkezdik etetni a vadállatokat
- mondta Maik Henrich.
Fontos, hogy a kukák ne legyenek felboríthatók, és ne legyen körülöttük olyan szemét, ami vonzza a vaddisznókat.
Pongrácz Péter szerint a vaddisznó nem vadászik az emberre, de veszélyes helyzet alakulhat ki, ha olyan területen találkozunk velük, ahol nem tudjuk elkerülni a közvetlen kontaktust.
A lényeg az, hogy próbáljuk meg elkerülni, hogy olyan helyen fussunk össze a vaddisznóval, ahol nem tudunk kitérni egymás elől.
A helyzet kezelésére Katona Krisztián szerint két út járható: a populáció csökkentése és/vagy az élőhely megváltoztatása. Pongrácz Péter a pufferzónák visszatelepítését és a vadászati nyomás növelését javasolja ezeken a területeken. Jelenleg azonban a csapdázással egybekötött állományszabályozás tűnik az egyetlen járható útnak, bár ez nagy ellenállást vált ki a lakosságból. A sterilizálás elméletben működne, de nagyon költséges, a korábbi áttelepítés pedig az állatok számára jelentős stresszel jár, ráadásul a sertéspestis miatt már nem is alkalmazható.
A felelősség kérdése is tisztázatlan: a vadászok már nem illetékesek a városi területeken, így az erdő- és vadgazdálkodók az önkormányzatra, az önkormányzat pedig rájuk hárítja a felelősséget. A helyzetet bonyolítja, hogy ezek a vaddisznók már a városban szaporodnak, így technikailag városi vaddisznónak számítanak.