agrarszektor.hu • 2026. február 20. 18:29
Az Állatorvostudományi Egyetem konzorciumvezetésével, a HUN-REN Állatorvostudományi Kutatóintézettel és a Széchenyi István Egyetemmel közös munkában megvalósuló „Fertőző állatbetegségek, antimikrobiális rezisztencia, állatorvosi közegészségügy és élelmiszerlánc-biztonság Nemzeti Laboratóriuma” című, RRF-2.3.1-21-2022-00001 azonosítójú projekt zárórendezvényét 2026. február 19-én, 10:00 órától tartották Budapesten, az Egyetem István utcai campusán. A projekt 3,3 milliárd forint támogatásból valósult meg, és olyan kutatás-fejlesztésekre épült, amelyek a fertőző betegségek megelőzését, az antimikrobiális rezisztencia (AMR) kockázatainak csökkentését, valamint diagnosztikumok, vakcinák és gyógyszerjelöltek fejlesztését szolgálják.
Az AMR-ről hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, mint tőlünk távoleső problémáról. Ugyanakkor hatással van mindennapjainkra, akár a saját konyhánkban, az orvosnál, vagy éppen háziállatainkkal törődve, hiszen egyszerre érinti súlyosan humán- és állategészségügyet, valamint az agráriumot. A modern tudomány ezt a One Health, vagyis „Egy Egészség” szemléletnek nevezi, mert ma már tudjuk, hogy ami az egyik ágazatban történik, a másikra is hat. Az Állatorvostudományi Egyetem Nemzeti Laboratóriuma ezért nem egyetlen területet vizsgált, hanem összefüggéseket keresett: hogyan alakulnak ki és terjednek a rezisztens kórokozók, és milyen, a gyakorlatban is használható eszközökkel lehet csökkenteni a kockázatot - írja közleméynében az Állatorvostudományi Egyetem.
A projekt egyik legerősebb üzenete, hogy a rezisztencia nem elméleti probléma, a növekedése Magyarországon is mérhető társadalmi teherrel járhat: a becslés alapján az AMR 1%-os növekedése 65 emberéletet és 1800 „elvesztett” életévet jelenthet. A kutatásokban ezért nem „egy-egy baktérium” volt a célpont, hanem nagy adathalmazokból levonható, gyakorlatot formáló következtetések. A projektben több mint 3000 baktériumot izoláltak és vizsgáltak, és közel 70 000 rezisztencia-eredményt állítottak elő, sok multirezisztens kórokozóval, illetve több száz olyan izolátummal, amely emberekre nézve is kockázatos rezisztenciagéneket hordozhat. Ezt a láncot akkor értjük meg igazán, amikor hétköznapi tárgyakon keresztül vizsgáljuk.
A projekt során ezért többek közt közétkeztetésben használatos ételszállító edényekből is vettek mintákat, és több száz E. coli baktériumot izoláltak, amelyek között több multirezisztens kórokozó is előfordult.A kutatási eredményekhez a projekt keretében megfelelő infrastruktúra is kiépült. A több mint 50 eszközt az Egyetem több egysége is használja. Például kísérleti állatház (baromfi és nyúl), molekuláris genetikai és szekvenáló laboratóriumi kapacitás, továbbá több nagyértékű diagnosztikai eszköz, köztük egy MALDI-TOF rendszer, amely gyors és pontos baktérium-azonosítást tesz lehetővé. A projekt nem csak kutatási számokban mérhető. A szakemberek 25 hazai és 13 nemzetközi együttműködést alakítottak ki, 40 nemzetközi pályázatot adtak be, amelyek közül 15 nyert. Több piaci együttműködés is elindult, köztük egy Mycoplasma baktérium elleni vakcina-fejlesztés szellemi tulajdonát egy nemzetközi gyógyszercég vásárolta meg. A projekt során öt iparjogvédelmi bejelentés született.