agrarszektor.hu • 2026. március 16. 20:29
Az Egyesült Államok, Izrael és Irán között eszkalálódó konfliktus már érezteti hatását a globális baromfiiparon. A kereskedelmi útvonalak akadoznak, a termelési költségek emelkednek, a legfontosabb exportpiacok pedig Európától a Közel-Keletig bizonytalanná válnak - számolt be a Poultry World.
Az európai baromfitenyésztők az elsők között érzékelik a következményeket, elsősorban közvetett csatornákon keresztül. A Nemzetközi Baromfiszövetség (IPC) szerint a geopolitikai feszültségek az energiapiacokon, a műtrágyaellátásban és a logisztikában is zavarokat okoznak. A baromfitermelés rendkívül energiaigényes ágazat. A fűtés, az áramellátás, a feldolgozás és a szállítás egyaránt érzékeny az olaj- és földgázárak alakulására, így a tartósan magas energiaárak komoly pénzügyi nyomást gyakorolhatnak a termelőkre.
A negatív hatások mértéke nagymértékben függ a konfliktus időtartamától és intenzitásától. Ezt Stig Munck Larsen, a Dán Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tanács vezető szaktanácsadója, az AVEC kereskedelmi munkacsoportjának elnöke is hangsúlyozta. Szerinte a rövid távú hatások idővel felerősödnek. Egy esetleges további eszkaláció az energia-, a takarmány- és a szállítási költségek emelkedésén, illetve a gyorsuló infláción keresztül az egész értékláncot sújtaná.
A világ kulcsfontosságú kereskedelmi útvonalai is érintettek, ami alapjaiban rázhatja meg a globális baromfikereskedelmet. A Közel-Keletre irányuló hús- és élőállat-kivitel várhatóan leáll vagy jelentősen visszaesik. Az így felszabaduló mennyiségeket valószínűleg más piacokra, például az afrikai kontinensre irányítják át. Ez elsősorban Brazíliát és egyes Európai Unión kívüli országokat érinti, a folyamat pedig várhatóan lenyomja a nagykereskedelmi árakat. Az ázsiai exportot szintén megzavarhatja a helyzet, mivel a Dél-Afrika megkerülésével vezető alternatív tengeri útvonalak 10-14 nappal is megnövelik a szállítási időt.
Az IPC arra is felhívta a figyelmet, hogy a baromfihús-kereskedelem erősen függ a tengeri szállítmányozástól. Emiatt a megnövekedett fuvardíjak, a magasabb biztosítási prémiumok és az egyes hajózási útvonalak korlátozott elérhetősége érzékenyen érinti az ágazatot. A tenyészanyagok, például a naposcsibék és a szülőpárok légi szállítása ugyanakkor kevésbé érintett. A műtrágyapiacok esetleges zavarai a kukorica- és a szójatermelés drágulásán keresztül a takarmányárakat is jelentősen felhajthatják.
Amennyiben a konfliktus elhúzódik, a legfontosabb termelési tényezők kereslet-kínálati egyensúlyának felborulása a költségek emelkedéséhez, áremelkedéshez és élelmiszer-inflációhoz vezethet. Ez végül a fogyasztók vásárlóerejének csökkenését eredményezi, figyelmeztetett Larsen. Az uniós termelők számára külön kockázatot jelent, hogy a belső termelési költségek folyamatos növekedése mellett harmadik országokból származó, olcsóbb baromfitermékek áraszthatják el a közös piacot.
Az IPC ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a baromfihús gazdasági bizonytalanság idején is hagyományosan az egyik legmegfizethetőbb állati fehérjeforrás marad. Amikor a háztartások megélhetési költségei emelkednek, a kereslet más húsfélék rovására jellemzően a baromfi felé tolódik el. Ez a fogyasztói viselkedés bizonyos fokú válságállóságot biztosít az ágazat számára.