agrarszektor.hu • 2026. április 12. 17:31
Újabb közleményt adott ki az állattenyésztési élelmiszer láncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló Európai Állattenyésztés Hangja elnevezésű csoport, amelyben az Európai Takarmánygyártók Szövetsége által készített, "Az EU sebezhetősége alapvető takarmány-adalékanyagok beszerzésében" című tanulmányának főbb megállapításait összegezte. Ebben kiemelték, hogy Európa nagymértékben függ harmadik országoktól, különösen Kínától, az állatok számára szükséges vitaminokat és aminosavakat illetően, ami ellátási zavarok esetén komoly kockázatot jelent - olvasható a MÁSZ oldalán.
Az Európai Takarmánygyártók Szövetsége (FEFAC) évek óta figyelmeztet az alábbi problémára: Európa nagymértékben függ harmadik országoktól, különösen Kínától, az állatok számára szükséges vitaminokat és aminosavakat illetően. Ezek az anyagok nem marginális elemek, hanem nélkülözhetetlen takarmány-összetevők: a vitaminok biztosítják a haszonállatok egészségét és jólétét, az aminosavak pedig kulcsfontosságú szerepet töltenek be a nitrogénkibocsátás csökkentésében és az importszójától való függőség mérséklésében.
Ennek a függőségnek a mértékéről a FEFAC szakértők támogatásával tanulmányt készített az EU takarmányozási és állattenyésztési ágazatáról, kiemelt hangsúlyt fektetve az alapvető jelentőséggel bíró takarmány-adalékanyagokra. Az elemzés négy kulcsfontosságú kérdésre kereste a választ: mennyire koncentrált a globális piac ezekből az anyagokból; milyen mértékben függ az EU harmadik országoktól; vajon az európai termelési kapacitások képesek-e kielégíteni a belső keresletet; és végül, hogy a biztonságosabb forrásokból származó ellátás kiválthatja-e a legnagyobb geopolitikai kockázattal járó országokból származó importot.
Mit kell tudni a vitaminok és aminosavak jelentőségéről az állati takarmányokban?
A takarmányipar küldetése mindig is az volt, hogy olyan teljes értékű eledelt biztosítson az állatok számára, amely minden tápanyagigényüket kielégíti, biztosítva ezáltal egészségüket, jólétüket, jó termelési teljesítményüket és az alacsonyabb környezeti lábnyomot. Ennek elérése érdekében a takarmánygyártók gabonaféléket, élelmiszeripari melléktermékeket, ásványi anyagokat és állati eredetű termékeket egyaránt felhasználnak a takarmánygyártás során.
Ezekből a keverékekből hiányozhatnak olyan alapvető tápanyagok, mint a vitaminok és az aminosavak, ezért szükségessé válhat a takarmánykiegészítők alkalmazása. Csakhogy a vitaminok 80%-át Kínában állítják elő, mindössze 8%-át gyártják az EU-ban.
Az emberekhez hasonlóan a vitaminok kulcsfontosságú szerepet játszanak az állatok növekedésében, csontfejlődésében, energia-anyagcseréjében, idegrendszerének működésében, termékenységében és immunitásában. Hiányuk súlyos problémákat okozhat, többek között vakságot, angolkórt, a csontok gyengeségét, csökött alkatot, az immunrendszer csökkent működését és a termelékenység visszaesését. Mivel az állatok nem képesek minden, a szervezetük számára szükséges vitamint saját maguk előállítani, és a takarmányok önmagukban sem mindig biztosítanak elegendő mennyiséget azokból, a vitaminkiegészítés elengedhetetlen, az még az ökológiai gazdálkodásban és az akvakultúrában is engedélyezett.
Vitaminkiegészítéssel ugyanis megelőzhető a különböző klinikai hiány állapotok kialakulása, a termeléskiesés és a betegségek gyakoribb előfordulása. Részleges kivételt ez alól csak a kérődzők jelentenek, mivel a bendőmikrobáknak köszönhetően ezen állatok bizonyos B-vitaminokat képesek előállítani.
Néhány esszenciálisnak minősített aminosavat a takarmányon keresztül kell biztosítani, mert az állat nem képes azokat szintetizálni. Már egyetlen aminosav hiánya is korlátozza a fehérjeszintézist, ami kedvezőtlenül hat a növekedésre, a takarmányértékesítésre, valamint a hús-, a tej- vagy a tojástermelésre. Korábban ezt a teljes fehérjebevitel növelésével kompenzálták, ami nagyobb nitrogénkibocsátást eredményezett. Ma már a takarmányok fehérjeszintjének pontosabb beállításával és a szója alternatívájaként etethető takarmánynövények felhasználásával csökkenthetővé vált az EU szójafüggősége.
Manapság a nyersfehérje mennyiségét csökkentik, az esszenciális aminosavakat pedig célzottan pótolják, ami csökkenti a környezetterhelést, a nitrát-, az ammónia- és a dinitrogén-oxid kibocsátását, valamint a szója iránti keresletet.
Néhány ország kulcspozícióban van ezen a téren
Ezen kiegészítők nélkül az európai állattenyésztés nem lenne képes az állatok egészségét megőrizni, hatékonyan termelni, vagy betartani a környezetvédelmi előírásokat. A globális termelés néhány országra koncentrálódik: a vitaminok közel 80%-át Kínában állítják elő, ezzel szemben az EU-ban mindössze csak a 8%-át. Elmondható továbbá, hogy az EU egyáltalán nem termel bizonyos vitaminokat, például a B9-, C- és K3-vitamint, valamint a treonin aminosavat sem. Az unió a B9-vitamin tekintetében 100%-ban, a biotin (H-vitamin) tekintetében 96%-ban függ Kínától, és lizinigényének csupán 6%-át termeli meg saját maga.
Összességében az EU által importált összes vitamin értékének 60-70%-át, az aminosavak importjának pedig 70-80%-át Kína adja.
Elmondható, hogy nagyon kevés ország uralja a piacot: csak 10 ország gyárt vitaminokat (Kína, EU-27, Svájc, Egyesült Királyság, Dél-Korea, India, Törökország, USA, Vietnam, Uruguay) és 11 ország állít elő aminosavakat (Kína, EU-27, USA, Brazília, Indonézia, Malajzia, Japán, Dél-Korea, Szingapúr, Oroszország és Fehéroroszország), amelyek közül három ország geopolitikai kockázat szempontjából magas kockázatúnak tekinthető (Kína, Oroszország és Fehéroroszország). Kína az egyetlen ország, amely minden vitamint gyárt, globális piaci részesedése 33% és 99% között mozog.