Berla Attila • 2026. május 13. 13:29
Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a magyar juhtartók, miután a munkaerőhiány, az értékesítési problémák és a gyapjúpiac visszaesése sarokba szorítja az ágazatot. Rácz János, Hajdú-Bihar vármegyében gazdálkodó juhtenyésztő úgy látja, az ágazat sok helyen kizárólag az idősebb generáció kitartásának köszönhetően működik még, miközben a fiatalok többsége már egyáltalán nem lát perspektívát az állattenyésztésben. A családi gazdaságok helyzetét tovább nehezíti a megbízható munkaerő teljes hiánya, a gyapjúpiac gyakorlatilag teljes összeomlása, valamint az, hogy a termelők sokszor kiszolgáltatott helyzetben vannak az értékesítés során. A gazda szerint, ha a következő években nem történik érdemi változás, a juhállomány drasztikusan visszaeshet Magyarországon. Az állattenyésztést érintő kérdésekről a Portfolio Csoport májusi AgroFood és AgroFuture konferenciáján is beszélni fogunk május 19-20-án.
Rácz János családi gazdaságot vezet Hajdú-Bihar vármegyében, ahol mintegy 400 magyar merinó anyajuhot tartanak. Mint mondta, az állattenyésztés náluk generációk óta meghatározza a mindennapokat, édesapja pedig a mai napig aktívan részt vesz a gazdaság működtetésében. Úgy fogalmazott, vannak emberek, akik számára ez nem egyszerű munka, hanem egy életforma, amelyből szinte lehetetlen teljesen kiszállni.
A gazda szerint ugyanakkor az elmúlt években egyre nehezebbé vált fenntarthatóan működtetni egy juhászatot. Bár kívülről sokan nem látják, mennyi folyamatos jelenlétet és fizikai munkát igényel az állattartás, a mindennapi működésben ma már szinte minden területen problémák jelentkeznek. A legnagyobb gondot jelenleg a munkaerőhiány okozza. Rácz János szerint nemcsak megfelelő szakembereket nehéz találni, hanem sokszor már jelentkezőket is alig. A juhtartás ráadásul különösen érzékeny ebből a szempontból, hiszen számos munkafolyamatot nem lehet gépesíteni vagy automatizálni.
Munkaerő nincs. És ha lenne is, sokszor sem tapasztalat, sem megbízhatóság nincs mögötte. Nincs, aki legeltessen, nincs, aki az állatok mellett ott legyen. A juhágazatot pedig nem lehet automatizálni úgy, mint egy modern tehenészetet
-fogalmazott az Agrárszektornak Rácz János.
A gazda szerint az állattartásban rengeteg olyan feladat van, amely folyamatos személyes jelenlétet igényel. Az ellések, az állatok kezelése vagy akár a legeltetés olyan munka, amit nem lehet gépekre bízni. Úgy látja, a mai fiatalabb generáció számára ez az életforma már egyre kevésbé elfogadható, különösen úgy, hogy közben az ágazat jövedelmezősége is folyamatosan romlik. A juhtartók helyzetét tovább nehezíti, hogy több hagyományos bevételi forrás gyakorlatilag eltűnt az elmúlt években. Rácz János szerint a gyapjú például ma már szinte teljesen elértéktelenedett, miközben korábban komoly szerepet játszott a gazdaságok működésében. Mint mondta, régebben a gyapjú értékesítése stabil bevételt jelentett a juhászatok számára, ma azonban sok esetben már az is kérdéses, hogy egyáltalán el lehet-e adni. A gazdák gyakran csak minimális összeget kapnak érte, miközben a nyírás és a kezelés költségei továbbra is jelentkeznek.
A gazda szerint komoly problémát jelent az is, hogy Magyarországon a juhtenyésztők továbbra sem tudnak olyan erős termelői együttműködéseket kialakítani, mint több nyugat-európai országban. Úgy látja, a hazai termelők sokszor kiszolgáltatott helyzetben vannak a felvásárlókkal szemben, akik jelentős hasznot visznek el az értékesítési láncban. Rácz János szerint az ágazatban szakmai megújulásra is szükség lenne, mert jelenleg kevés olyan fórum vagy szervezett szakmai együttműködés működik, ahol valódi megoldásokat keresnének a juhágazat problémáira. Szerinte a gazdák sok esetben magukra maradnak a mindennapi nehézségekkel. A generációváltás kérdése szintén egyre nagyobb problémává válik. A gazda úgy látja, ma már nagyon kevés fiatal akar állattenyésztéssel foglalkozni, különösen juhászattal. Szerinte sok családban már az sem biztos, hogy lesz, aki továbbvigye a gazdaságot.
Semennyire nem vonzó a fiataloknak ez a szakma. Ez egy nagyon nehéz pénzkereseti lehetőség lett. Az idősebb generáció még viszi ezt lelkiismeretesen, de ha ők kiszállnak, nagyon sok gazdaság eltűnhet. Rohamosan le fog csökkenni az állomány.
Rácz János szerint a következő 5-10 év sorsdöntő lehet a magyar juhágazat számára. Úgy látja, ha nem sikerül javítani az ágazat jövedelmezőségén, rendezni az értékesítési problémákat és vonzóbbá tenni az állattenyésztést a fiatalok számára, akkor a családi juhászatok jelentős része eltűnhet az országból.