Kovács Nóra • 2026. augusztus 14. 14:27
Idén egyértelműen enyhe a darázshelyzet Magyarországon, tömeges megjelenésük nem jellemző, sőt, meglehetősen alacsony az aktivitásuk - tudta meg az Agrárszektor Kovács Tamástól, a Nova-Tox Profi Kft. ügyvezető igazgatójától. Kiemelte, mindezt az időjárás nagy mértékben befolyásolhatta, legyen szó akár a nyári melegről vagy a szárazságról, akár arról, hogy a királynők hogyan teleltek át, illetve, milyen volt a tavasz. A szakember beszélt arról is, hogy habár hazánkban az ember közvetlen környezetében leggyakrabban a német darázzsal, valamint a kecskedarázzsal lehet találkozni, sokszor a nagy mérete miatt komoly riadalmat tud okozni egy-egy felbukkanó európai lódarázs. Kovács Tamás lapunknak azt is elárulta, távol lehet-e valahogy tartani a darazsakat a portánktól, illetve mikor érdemes darázsirtást rendelnünk.
Az idei év eddigi tapasztalatai alapján Magyarországon a darázshelyzet kifejezetten enyhének mondható - mondta el az Agrárszektornak Kovács Tamás. Kiemelte, a korábbi évekhez képest jóval kevesebb darázsirtásra érkezett megkeresés, és a szakemberek a helyszíneken is alacsonyabb aktivitást tapasztalnak, ugyanakkor egyetlen vállalkozás adataiból nem lehet pontos országos következtetést levonni. Az alacsonyabb megrendelésszámhoz gazdasági okok és a szolgáltatók számának növekedése is hozzájárulhat, de az egyértelműen látszik, hogy sokan csak akkor rendelnek meg szakembert, amikor a fészek már közvetlen veszélyt vagy súlyos használati problémát okoz.
Továbbra is komoly gondot okoz a nagy számú engedély nélkül tevékenykedő személy, akik nem csak hiteltelenek, de tevékenységükkel kockázatosak is, mind a szakmára, mind pedig a munkavégzésükkel az adott megrendelőre nézve is.
A 2026-os szezonban tehát nem a darazsak tömeges megjelenése, hanem éppen az alacsony aktivitás a jellemző - hangsúlyozta a szakember. Ezt az időjárás is befolyásolhatta: a HungaroMet adatai szerint 2026 tavasza országosan 43 százalékkal kevesebb csapadékot hozott az 1991-2020-as átlagnál, és 1901 óta a harmadik legszárazabb tavasznak bizonyult. Az április a második legszárazabb április volt a mérések kezdete óta. Június ezzel párhuzamosan országosan a második legmelegebb június lett, miközben a csapadékmennyiség 45 százalékkal elmaradt a sokéves átlagtól. Ugyanakkor a darázspopuláció nagyságát nem kizárólag a nyári meleg határozza meg - közölte Kovács Tamás. Lényeges a királynők áttelelése, a tavaszi fészekalapítás időjárása, a rendelkezésre álló rovarállomány, a növényzet, a víz és az egyéb táplálékforrások mennyisége is. A kutatások szerint különösen a tavaszi időjárás befolyásolhatja jelentősen a kolóniák megalapítását és kezdeti fejlődését. Az idei szélsőséges szárazság és hőterhelés közvetetten visszafoghatta a darazsak táplálékául szolgáló rovarok, valamint egyes növényi és gyümölcseredetű táplálékforrások mennyiségét. Ez a kolóniák fejlődésére is kedvezőtlenül hathatott.
Azt azonban nem lehet általános szabályként kijelenteni, hogy minél melegebb az éghajlat, annál kevesebb lesz a darázs. Egy mérsékelten meleg, száraz tavasz akár kedvezhet is a fészekalapításnak, míg a tartós, szélsőséges aszály és hőség már kedvezőtlen lehet. A darázsállomány ezért továbbra is jelentősen ingadozhat évről évre. De a 2026-os éve nem tekinthető darazsakban terheltnek.
Milyen darazsakkal találkozhatunk a leggyakrabban?
Magyarországon az ember közvetlen környezetében leggyakrabban a német darázzsal, a kecskedarázzsal és különböző papírdarázsfajokkal lehet találkozni. A német darázs és a kecskedarázs gyakran épületek szerkezeti részeiben, redőnytokokban, padlásterekben, falszigetelésekben vagy a talajban alakítja ki a fészkét. A déli papírdarázs kisebb, nyitott fészkei gyakran láthatók ereszek, tetőcserepek vagy melléképületek alatt. Az idei évben ezek a darazsak vannak gyakrabban jelen egészen kis egyedszámmmal.
Az európai lódarázs Magyarországon őshonos faj, jelenléte tehát önmagában nem új jelenség. Nagy mérete miatt feltűnőbb, ezért sokszor nagyobb riadalmat okoz, mint a kisebb darazsak. Saját tapasztalataink alapján idén nem tapasztalható kiugró lódarázsaktivitás. Fontos, hogy az európai lódarazsat ne keverjük össze az inváziós ázsiai lódarázzsal, mely hazánkban nem elterjedt faj.
Mit tegyünk, ha darázsfészket találunk?
A darazsak nagyobb számban történő megjelenése önmagában még nem bizonyítja, hogy közvetlenül a közelben fészek található - emelte ki a szakértő. A darazsak ugyanis táplálékot és vizet keresve jelentős távolságokat járhatnak be, és különösen száraz időben összegyűlhetnek medencék, itatók, csöpögő csapok, érett gyümölcsök vagy hulladéktárolók környezetében. Fészek jelenlétére akkor lehet gyanakodni, ha a darazsak egy meghatározott ponton rendszeresen, célirányosan közlekednek. Ilyen lehet egy falrepedés, tetőhézag, redőnytok, szellőzőnyílás vagy földben található járat.
A fészket nem ajánlott közelről keresni, megbolygatni vagy leverni, illetve a berepülőnyílást sem szabad eltömíteni. Rejtett fészek esetén az elzárt darazsak másik kijáratot kereshetnek, akár az épület belső tere felé. A szakembernek ráadásul éppen erre a nyílásra lehet szüksége az irtószer célzott bejuttatásához. Lakossági készítménnyel kizárólag kisméretű, teljesen látható, könnyen megközelíthető fészek esetében érdemes egyáltalán próbálkozni, a termék használati utasításának szigorú betartásával. Magasban, tetőszerkezetben, falüregben, redőnytokban vagy a talajban lévő fészeknél, illetve lódarázs esetén mindenképpen szakember segítsége javasolt - mondta. Kovács Tamás felhívta a figyelmet, allergia, nehéz megközelíthetőség, gyermekek vagy háziállatok jelenléte esetén az otthoni irtási kísérlet indokolatlan kockázatot jelent.
A mezőgazdaságban is beüthet a baj
Habár a lakossági megkeresések vannak többségben, de mezőgazdasági és állattartó környezetből is rendszeresen érkeznek bejelentések. A darazsak beköltözhetnek ritkán használt gépekbe, eszközökbe, villamos szekrényekbe, tárolókba, istállókba és egyéb gazdasági épületekbe. A talajban kialakított fészkek kaszálás, ásás, betakarítás vagy más talajmunka közben véletlenül megbolygathatók, ami egyszerre több dolgozót is veszélyeztethet.
Állattartó telepeken a darazsakat különösen vonzzák az itatók, a takarmánymaradványok és más koncentrált víz- vagy táplálékforrások. Itt nemcsak a dolgozók munkavégzését zavarhatják, hanem az állatok környezetében is problémát okozhatnak.
Hogyan történik maga az irtás?
A szakember először felméri a fészek feltételezett helyét, a darazsak berepülési útvonalát, a megközelíthetőséget és a környezet kockázatait. Ez alapján választja ki a megfelelő technológiát. Rejtett fészkeknél leggyakrabban porozásos vagy habképzéses eljárást alkalmazunk - tudtuk meg a szakembertől. A készítményt a berepülőnyíláson keresztül juttatjuk a fészekhez. A módszer előnye, hogy sok esetben bontás nélkül elvégezhető, és a kezelés célzottan a fészek környezetére koncentrálható. Nyílt, hozzáférhető fészkeknél más, az adott helyzetnek megfelelő kijuttatási technológia is alkalmazható.
Darázsirtásnál nem kiűzésről vagy elriasztásról beszélünk, hanem a veszélyt jelentő kolónia célzott kezeléséről. Jelenleg nincs olyan általánosan alkalmazható szer, amely egy ingatlan teljes területéről tartósan elriasztaná a darazsakat.
Távol lehet tartani a darazsakat a portától?
Teljes körű és tartós darázsriasztásra nincs megbízható módszer - tájékoztatott Kovács Tamás. Kiemelte, egy gondozott kert, medence, locsolórendszer vagy állatitató a darazsak számára ugyanúgy vízforrást jelenthet, mint bármely természetes vízfelület. A kockázat ugyanakkor csökkenthetőa hulladéktárolók zárva tartásával; az érett vagy lehullott gyümölcsök rendszeres eltávolításával; az édes italok és élelmiszerek lefedésével; a medencék és esővízgyűjtők lehetőség szerinti takarásával; a csöpögő csapok és pangó víz megszüntetésével, valamint az épületek réseinek, hézagainak és sérült szúnyoghálóinak még a fészekalapítás előtt történő kijavításával. A már aktívan használt berepülőnyílást azonban nem szabad lezárni. Az épület műszaki lezárását csak az irtás eredményességének ellenőrzése után célszerű elvégezni.
A teraszon működtetett ventilátor javíthatja a komfortérzetet, mert az erősebb légáram megnehezíti a darazsak helyben maradását, de ez nem tekinthető biztos vagy teljes körű védekezésnek. Általános, nagy felületű, megelőző vegyszeres kezelés nem minden ingatlannál indokolt. A fizikai kizárás, a potenciális fészkelőhelyek ellenőrzése, valamint a víz- és táplálékforrások kezelése szakmailag védhetőbb megelőzési megoldás.
Kell-e félni az új, veszélyes darázsfajok megjelenésétől?
A legtöbbet emlegetett faj az ázsiai lódarázs, vagy más néven sárgalábú lódarázs, tudományos nevén Vespa velutina - közölte. Európában inváziós fajként terjed, és elsősorban a mézelő méhekre, más beporzókra és a méhészetekre jelent komoly veszélyt. Magyarországon 2023 augusztusában igazolták először a faj jelenlétét Kimle térségében. A 2025-ben érkezett új lakossági bejelentések közül az Országos Magyar Méhészeti Egyesület tájékoztatása szerint egyik sem igazolta újabb ázsiai lódarázs jelenlétét; a beküldött észlelések őshonos darázs- vagy dongófajoknak bizonyultak. 2026-ban osztrák-magyar kutatási és monitoringprogram indult a faj korai felismerése és az esetleges fészkek gyors felkutatása érdekében.
Jelenleg nincs arra bizonyíték, hogy az ázsiai lódarázs Magyarországon széles körben vagy tömegesen elterjedt volna. Ugyanakkor az európai terjedése és a szomszédos országokban történt észlelések miatt a figyelem indokolt.
Lakossági szempontból nem helyes minden nagyobb darazsat ázsiai lódarázsnak tekinteni. Az őshonos európai lódarázs nagyobb termetű is lehet, és jóval gyakoribb Magyarországon. Gyanús példány esetén nem elpusztítani vagy kézbe venni kell, hanem biztonságos távolságból fényképet készíteni, és szakértői azonosítást kérni. Az ázsiai lódarazsat nem szabad összekeverni az ázsiai óriásdarázzsal, a Vespa mandarinia fajjal. Utóbbinak nincs ismert európai állománya - mondta el a szakértő.
Mennyibe kerül a darázsirtás itthon?
A darázsirtás ára elsősorban nem a darázs fajától, hanem a fészek helyétől, megközelíthetőségétől és a munkavégzés körülményeitől függ - tudtuk meg. Az árat jellemzően az alábbiak határozzák meg:
- a kiszállás távolsága;
- a fészek magassága és hozzáférhetősége;
- nyílt vagy rejtett fészekről van-e szó;
- szükséges-e létra, emelőkosár vagy alpin technika;
- hány fészket kell kezelni;
- lakossági, mezőgazdasági vagy ipari környezetről van-e szó;
- szükséges-e sürgős vagy munkaidőn kívüli kiszállás.
A nyilvánosan elérhető 2026-os piaci árlisták alapján egy átlagos, könnyen hozzáférhető lakossági darázsirtás jellemzően körülbelül 25 000-35 000 forinttól indul. A magasban, tetőszerkezetben vagy nehezen hozzáférhető helyen végzett munkák díja elérheti az 50 000-80 000 forintot, míg emelőkosaras, alpin technikát vagy jelentős kiszállást igénylő különleges munkáknál ennél lényegesen magasabb ár is indokolt lehet - tájékoztatott Kovács Tamás.
A megrendelő számára az a legbiztonságosabb, ha a szolgáltató már a telefonos egyeztetés során egyértelműen közli az alapdíjat, a kiszállási költséget és az esetlegesen felmerülő felárakat. Érdemes megvizsgálni, hogy az ingatlan biztosítása kiterjed e a darázsirtásra, mert ebben az esetben az ingatlan tulajdonosnak nincs felmerülő költsége, a biztosítás terhére el lehet végeztetni az irtást, de erről minden esetben előre érdemes tájékozódni a biztosító társaságnál.