agrarszektor.hu • 2026. szeptember 14. 19:32
Állatvédelmi szervezetek 2025-ös jelentése alapján az EU-ban 73 százalékkal csökkent a szőrmetelepek száma.
Miközben az európai közvélemény határozottan a szőrmetenyésztés betiltását követeli, az Európai Unió nemhogy nem lépett az ügyben, de még az orosz szőrme importja alól is kivételt tett. Mindezt egy olyan iparág érdekében lépte meg a közösség, amely gazdaságilag veszteséges, ráadásul állatvédelmi szervezetek, tudományos testületek és több mint másfél millió uniós polgár egyaránt ellenezi a működését.
Az elmúlt évtizedben drámai mértékben zsugorodott a szőrmeipar Európában. Állatvédelmi szervezetek 2025-ös jelentése alapján az EU-ban 73 százalékkal csökkent a szőrmetelepek száma, a prémtermelés 86, az értékesítés 92, míg a foglalkoztatás 86–92 százalékkal esett vissza. Az ágazat gazdaságilag is veszteséges, hiszen évente 9,2 millió eurós negatív hozzáadott értéket termel, miközben a környezeti és egészségügyi externáliái mintegy 446 millió euróra rúgnak - jelentette a The European Correspondent.
Ennek ellenére az unió továbbra is importál orosz szőrmét. Idén áprilisban az EU a szankciós csomag részeként ugyan megtiltotta a kikészített orosz prémek behozatalát, ám júliusban – alig három hónappal később – a tagállamok kormányai mentességet adtak az orosz cobolyprémbőr importjára. Egy magas rangú uniós tisztviselő az Euractiv hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy a coboly máshonnan "nyilvánvalóan nagyon nehezen beszerezhető". Név nélkül nyilatkozó diplomaták szerint Görögország és Olaszország – ahol hagyományos szűcsközpontok működnek – lobbizott az orosz prémbőr szankciós listáról való törléséért. Az olasz és görög cégek ugyanis az Ukrajna elleni teljes körű invázió ellenére is Oroszország legnagyobb külföldi szőrmevásárlói közé tartoznak. Görögország 2024-ben mintegy 1,56 millió euró értékben importált orosz prémbőrt, az EU egészében pedig nagyjából 12 millió eurót tett ki az oroszországi behozatal.
A Humane World for Animals állatvédelmi szervezet írásos közleményében úgy fogalmazott, hogy az EU nem tarthatja fenn hitelesen az orosz luxuscikkekre vonatkozó szankciókat, ha közben éppen azokra az alapanyagokra ad mentességet, amelyekből Európában a luxusszőrmék készülnek. Az állatvédők arra is rámutattak, hogy a veszteséges szőrmeágazat jelentős közpénzekben részesül: a görög kormány például 2022-ben mintegy kétezer, többnyire családi szűcsvállalkozást támogatott, miután szankciók sújtották az Oroszországba irányuló luxusbunda-exportot.
A szőrmetenyésztéssel kapcsolatos állatvédelmi aggályokat tudományos értékelések is alátámasztják. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) megállapítása szerint a prémes állatok ketreces tartása összeegyeztethetetlen az állatjóléttel, mivel az állatok nem tudnak szabadon mozogni, sem pedig a természetes viselkedési mintáikat gyakorolni. Európa-szerte 24 országban – köztük 18 uniós tagállamban – már be is tiltották a szőrmetenyésztést. Az uniós polgárok a "Fur Free Europe" európai polgári kezdeményezés keretében 2022 és 2023 között több mint másfél millió aláírást gyűjtöttek össze a szőrmetenyésztés betiltása érdekében. Ezzel túllépték azt a küszöbértéket, amely felett az Európai Bizottság köteles érdemben foglalkozni a kezdeményezéssel. A Politico által kiszivárogtatott belső tervezet szerint ugyanakkor a testület a fennmaradó prémes régiókra gyakorolt "jelentős gazdasági hatásokra" hivatkozva elutasítaná a teljes tilalmat. Ehelyett csupán minimális állatjóléti előírásokat – köztük a nyércek, rókák, nyestkutyák és csincsillák tartására vonatkozó uniós szintű szabályokat – vezetne be 2027 végéig.