agrarszektor.hu • 2026. október 9. 20:31
Idén ősszel indul a magyarországi beporzómonitorozás terepi előkészítése 70 helyszínen.
Idén ősszel szakemberek kezdik meg a hazai beporzómonitorozási hálózat 70 megfigyelési helyszínének terepi bejárását. A helyszínek között mezőgazdasági területek is vannak, ezért a gazdálkodók a következő években lepkehálós felmérőkkel és éjszakai fénycsapdákkal is találkozhatnak a földjeiken. Fontos tudni: ez nem ellenőrzés, hanem egy hosszú távú, országos adatgyűjtés kezdete - olvasható a NAK oldalán.
Miért van szükség beporzómonitorozásra? A vadméhek, a zengőlegyek és a lepkék számos termesztett növény termésképzésében fontos szerepet töltenek be, így állományaik alakulása az élelmiszer-termelés szempontjából is meghatározó. Európában a beporzó rovarok állománya csökken, ezért az Európai Unió természet-helyreállítási rendelete (THR) a 10. cikkben külön célt rögzített: a tagállamoknak 2030-ig meg kell állítaniuk a beporzók állományának és fajgazdagságának csökkenését, ezt követően pedig növekvő tendenciát kell elérniük.
Ehhez először megbízható adatokra van szükség. Ezt szolgálja az uniós beporzómonitorozási rendszer (EU Pollinator Monitoring Scheme, EU-PoMS), amelynek hazai kialakítása 2026-ban kezdődött meg; a rendszeres adatgyűjtés 2027-ben indul.
Mire számíthatnak a gazdálkodók?
2026 őszén a térinformatikai tervezés után a szakemberek terepen ellenőrzik a helyszíneket, és véglegesítik az útvonalakat és mintavételi pontokat. 2027-től a vadméhek, zengőlegyek és nappali lepkék felmérése április 1. és szeptember 30. között havonta, csoportonként külön alkalommal fog zajlani az útvonalak mentén. 2027-től az éjszakai lepkéket március 1. és október vége között havonta, helyszínenként két fénycsapdával vizsgálják majd a szakemberek.
A felmérők nem a gazdálkodási gyakorlat szabályszerűségét és nem a támogatási feltételek teljesítését vizsgálják, a monitorozás semmilyen korlátozást nem jelent a gazdálkodásra nézve. A cél kizárólag a beporzó rovarok állományáról történő adatgyűjtés. A terepi munka során a szakemberek esetenként egyeztetnek a gazdálkodóval a bejutásról, és a mintavételt igyekeznek a mezőgazdasági munkák - kaszálás, betakarítás, egyéb műveletek – rendjéhez igazítani. A tervek szerint azokat a gazdálkodókat, akiknek területén a végleges útvonalak áthaladnak, közvetlenül is tájékoztatják.
Mit adhat mindez a mezőgazdaságnak?
A hosszú távú, egységes módszertannal gyűjtött adatokból kiderülhet, milyen táji és élőhelyi feltételek mellett maradnak fenn stabil beporzóközösségek. A mezőgazdasági tájban a táblaszegélyek, gyep- és virágsávok, sövények és fasorok szerepe különösen érdekes. Az adatok önmagukban nem bizonyítják egy-egy intézkedés hatását, de olyan országos adatbázist teremtenek, amelyre a jövőben az agrár-környezetgazdálkodási és más zöld beavatkozások tervezése és értékelése is építhet.
A beporzómonitorozás a THR végrehajtásának egyik információs pillére. A rendelet hazai megvalósítását a Nemzeti Természet-helyreállítási Terv (NThT) foglalja keretbe, amely a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás, az erdőgazdálkodás és a települési környezet céljaival is összekapcsolódik. A gazdálkodók tehát 2050-ig még sokszor találkoznak majd a természet-helyreállítás témájával – a Zöld Támogató Egység ebben is igyekszik naprakész tájékoztatást nyújtani.
Az Agrárkamara ezért arra kérte a gazdálkodókat, hogy ha területükön lepkehálós szakemberekkel találkoznak, fogadják őket nyitottan: munkájuk a magyar mezőgazdasági táj jobb megértését szolgálja. Kérdés esetén forduljanak bizalommal falugazdászukhoz vagy a NAK Zöld Támogató Egységéhez.
Hol zajlik a felmérés?
Magyarországon 70 megfigyelési helyszínt jelöltek ki a kutatók országos, rétegzett véletlen mintavétellel, hogy a hálózat az uniós elvárásoknak megfelelően reprezentálja a főbb hazai ökoszisztéma-típusokat: erdőket, gyepeket, települési és mezőgazdasági területeket egyaránt. Egy helyszín 2×2 km-es négyzet, de a szakemberek nem a teljes területet járják be. A négyzeten belül egy 1 km hosszú mintavételi útvonalat, valamint az éjszakai lepkék vizsgálatához néhány mintavételi pontot jelölnek ki. A helyszínek hosszú távon állandóak maradnak, így az évről évre gyűjtött adatok összevethetők lesznek.