agrarszektor.hu • 2026. november 3. 19:31
A munkaerőhiány, a klímaváltozás és az állatbetegségek okozta kihívásokra a digitalizáció és az automatizáció jelenthet megoldást a hazai állattenyésztésben.
A munkaerőhiány, a klímaváltozás és az állatbetegségek okozta kihívásokra a digitalizáció, az automatizáció és az egyetemi kutatások gyakorlati alkalmazása jelenthet megoldást a hazai állattenyésztésben. Ennek érdekében hívta életre a Debreceni Egyetem a Kelet-Magyarországi Állattenyésztési Együttműködést, amely a régió meghatározó piaci szereplőit és a tudományos szférát fogja össze az ágazat versenyképességének és fenntarthatóságának növelése céljából.
A kezdeményezés elsődleges feladata a kutatás-fejlesztés és az innováció felgyorsítása, hiszen az aszály, a kártevők és a járványok nem ismernek határokat. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának (MÉK) vezetésével egy olyan hálózati struktúra jött létre, amelyben a termelők, a feldolgozók, a finanszírozók és a tudomány képviselői közösen keresnek megoldásokat a technológia, a takarmányozás és az állategészségügy területén - írta meg az Unideb.hu.
A modernizáció az agrárium minden szegmensében elkerülhetetlenné vált. A takarmánygyártásban a precíziós takarmányozás, az alternatív alapanyagok laboratóriumi tesztelése és a klímaváltozáshoz alkalmazkodó stratégiák megosztása jelentős versenyelőnyt biztosíthat. A baromfi- és a sertéságazatban eközben a fizikai dolgozók és a szakemberek súlyos hiánya kényszeríti ki a gyors léptékű fejlődést. A jövő a robottechnológiában, a kamerás súlybecslésben, az akusztikus diagnosztikában, valamint az automatizált istállózási és trágyakezelési rendszerekben rejlik. A sertéstenyésztőket emellett az extrém hőségnapok miatti hűtési nehézségek és az afrikai sertéspestis állandó fenyegetése is kihívás elé állítja, ami szigorú járványvédelmi innovációkat követel.
A szarvasmarha-ágazat a nehéz piaci helyzetre a hatékonyság növelésével és az állomány racionalizálásával válaszol. A tenyésztők a jövőbeni sikerek zálogát a genomikai szelekcióban, a prémium piacokat célzó termelésben, valamint az aszálykárokat enyhítő öntözésfejlesztésben és a szárazságtűrő takarmánynövények használatában látják. Ezzel szemben a víziszárnyas-ágazat drasztikus termeléscsökkenést szenvedett el az elmúlt évtizedekben, amit az állatjóléti korlátozások mellett a folyamatos járványhelyzet is súlyosbít. A madárinfluenza és a baromfipestis állandó jelenléte, valamint az új vírusmutációk elleni engedélyezett vakcinák hiánya hatalmas gazdasági károkat okoz, a védekezést pedig a háztáji gazdaságok hiányos nyomon követése is nehezíti.
A klímaváltozás hatásai a halgazdálkodást sem kímélik. A drasztikusan megemelkedett vízigény és a csökkenő hazai vízbázis miatt kritikus vízhiány mellett kell fenntartani az ágazat működését. A halastavak ugyanakkor ma már nem csupán élelmiszert állítanak elő, hanem kulcsfontosságú környezet- és klímavédelmi feladatokat is ellátnak, hiszen megőrzik az értékes vízkészletet és javítják a régió mikroklímáját. A vállalkozások által megfogalmazott technológiai és szakmai elvárásokra a felsőoktatás tudományos háttere kínál gyakorlati választ. Az új technológiák adaptálása, tesztelése és továbbfejlesztése rendkívül idő- és forrásigényes folyamat, amelyben a Debreceni Egyetem célzott kutatásokkal, kiépített infrastruktúrával és tudástranszferrel tehermentesíti, ezáltal pedig hatékonyan támogatja az agrárium szereplőit.