Szedlák Levente • 2025. szeptember 9. 06:01
Várhatóan a jövő évi választásokig életben marad az egyes élelmiszerekre, valamint kozmetikai termékekre elrendelt árrésstop - mondta el az Agrárszektornak Raskó György. Az agrárközgazdász beszélt arról is, hogy a kiskereskedelmi szektornak hónapról hónapra masszív veszteségeket okozó intézkedés, és annak elődei, a kötelező akciózás, illetve az élelmiszerárstop miatt Európán belül Magyarországon a legmagasabb az infláció az élelmiszerek vonatkozásában. A szakember ezen kívül azt is kifejtette, hogy mire számíthatnak a következő időszakban a termelők, és hogy hogyan lehetne eredményesebben fellépni a klímaváltozás, és az azzal összefüggésben egyre súlyosabb aszály ellen.
Az árrésstop újabb és újabb meghosszabbítása eddig is hatalmas pénzekbe került a kiskereskedőknek: ha a szektor egészét nézzük, a havi veszteségek 10 milliárd forintos nagyságrendűek - mondta el lapunknak az agrárközgazdász. Raskó György azt elismerte, hogy az intézkedés kicsit javított a kereskedők helyzetén, de összességében inkább úgy vélte, hogy teljesen lenullázza a kiskereskedelmi szektort, hiszen az ágazat szereplőinek emiatt nincs pénzük a fejlesztésekre és korszerűsítésekre. Örülhetnek, ha a munkabért és az energiaköltségeket ki tudják fizetni. A szakember szerint ezzel együtt a kereskedők belenyugodtak abba, hogy még egy darabig velünk marad az árrésstop.
Ez az intézkedés egyértelműen kampányfogás, és most már biztos, hogy egészen 2026 áprilisáig meg fog maradni. Az országgyűlési választásokig nem várható a visszavonása
- jelentette ki Raskó György.
Az árrésstop sem hozta a várt hasznot
Az agrárközgazdász szerint a kormány élelmiszerárakba történő beavatkozása több kárt okozott a fogyasztóknak, mint amennyi hasznot hajtott. Raskó György rámutatott, hogy 2022 óta az Európai Unión belül Magyarországon figyelhető meg a legmagasabb élelmiszerárszínvonal-esés, vagyis itt volt a legnagyobb az infláció az élelmiszerárak vonatkozásában. Amelyik országban nem volt árrésstop vagy árstop, ott fele ilyen mértékben nőtt az élelmiszerek árszínvonala - közölte a szakember.
Raskó György úgy látja, hogy ez az intézkedés elsősorban politikai, és nem gazdasági indíttatású lépés volt. Szerinte ugyanis a kormánynak kifejezetten "tetszik" az infláció, mivel ennek révén lehet olyan politikai játékokat játszani, mint amilyen például a nyugdíjasoknak adományozott 30 ezer forintos élelmiszerutalványok.
A szakértő kiemelte, hogy az inflációnál lényegesen alacsonyabb mértékben emelkedtek a nyugdíjak Magyarországon. Így ez a mostani élelmiszerutalvány-osztás nem segít a nyugdíjasokon. A kormányon kívül mindenki számára fölösleges akciósorozat volt ez, amely csak politikai értelemben fogadható el.
Milyen trendek figyelhetők meg az élelmiszerárak terén?
Raskó György szerint lassulás figyelhető meg az élelmiszerárak emelkedésében. Ennek oka, hogy nincs árnyomás: sem a tejtermékek, sem a hús, sem a gabonafélék, de az olajos magvak (növényi olajak) takintetében nincs olyan tényező, ami hirtelen nagyobb áremelkedést indukálna. Az árak moderáltak, a globális termelés jól alakul, a készletszintek magasak. Az európai piacokon sincs árnyomás a termelői árak oldaláról. Hazánk pedig nyitott ország, így a kínálat alkalmazkodik az európai trendekhez - tette hozzá az agrárközgazdász. Vagyis a magyar termelők hiába akarnának magasabb árat a nehézségei és veszteségei után, ha a kereskedők ezt túl soknak érzik, be fogják hozni importból a szükséges termékeket és nyersanyagokat.
Hiába van rossz termés itthon, az EU-ban és globálisan jók a kilátások. Csak az ukrán piac van lezárva hazánk számára, más országból gond nélkül lehet majd kukoricát importálni. Se búzából, se kukoricából nem lesz hiány, így a magyarországi szárazság okozta közel 25%-os terméskiesésnek nem lesz különösebb hatása az árakra
- szögezte le Raskó György.
Rosszul áll a termelők szénája és nem látszik előrelépés
Az agrárközgazdász szerint az idei aszály miatt komoly pénzügyi problémái lesznek a gazdáknak. A mezőgazdasági termelők likviditása az idei betakarításkor, illetve utána rosszul fog alakulni, vagyis a termelőknek sovány lesz az idei év.
A vízgazdálkodás terén sem oldottunk meg semmit, és az se látszik, hogy a döntéshozók ténylegesen is tettek volna bármit ebben az ügyben
- mondta Raskó György.
Az agrárközgazdász szerint első körben ugyanis az Alföldön húzódó több ezer kilométer hosszúságú csatornarendszert kellene felújítani. A vízfeltöltést pedig a legmélyebb pontokon kellene elkezdeni, utána pedig vissza lehetne mocsarasítani azokat a területeket, amelyek víz nélkül nem alkalmasak a termelésre. Mint mondta, nem az öntözésnek, hanem a talaj vízzel való feltöltésének kellene az első lépésnek lennie, ugyanis az elmúlt 20-25 évben mintegy 180 centiméterrel csökkent a térségben a talajvízszint. A szakértő úgy látja, hogy a csatornák segítségével 5 év alatt ismét fel lehetne hozni a talaj nedvességtartalmát a korábbi szintre. Utána pedig már lehetne öntözni. Mint mondta,
jelenleg már nagyon mélyen, a kultúrnövények számára túl mélyen van a víz, sőt, lassan a fák gyökerei sem tudják elérni a nedvességet. Ez pedig a térségben kedvezőtlenül hatott a gyümölcstermesztésre is.
Raskó György szerint a problémára már rég megvan a megoldás: a csatornák rendbetételén túl záportározókat és gátakat kellene építeni. A szakember úgy látja, 20-30 év alatt el lehetne érni, hogy ezeken a földeken újra jó minőségű termést tudjanak betakarítani a gazdák. Az agrárközgazdász véleménye szerint a rendszer az elmúlt 30 évben nagyon el lett hanyagolva, és egyelőre most sincs még előrelépés: elméletben mindenki tudja, mit kellene csinálni, ám gyakorlatban még senki se kezdett hozzá a dolgokhoz.