agrarszektor.hu • 2026. június 29. 16:32
Nepp Zoltán, a Lidl Magyarország beszerzési ügyvezető igazgatója szerint a lánc hazai nyereségességének alapja a szigorú költségkontroll és a folyamatok apró részletekig ható optimalizálása. A szakember rámutatott, hogy a kiszámíthatatlan hazai szabályozási környezet és a hatalmas összegű kiskereskedelmi különadó jelentősen fékezi a beruházásokat, ugyanakkor egy esetleges árrésstop-kivezetés nem okozna érezhető drágulást az élelmiszerpiacon. Szót ejtett arról is, hogy a hatósági Árfigyelő visszahozta a polcokra a legalsó minőségi kategóriát, miközben a vásárlók egyre nagyobb arányban választják a minőségi, prémium saját márkás termékeket, a magyar beszállítók pedig komoly exportsikereket érnek el a hálózaton keresztül.
A kereskedelem a részletek tudománya – vallja a szakember. A vállalat eredményességét az garantálja, hogy a logisztikától kezdve a raktározáson át az üzletek működéséig mindent áthat a hatékonyság. Akár centimétereken vagy másodperceken is múlhat a siker, hiszen a csomagolóanyagok méretének vagy a polcfeltöltés gyorsaságának optimalizálása több száz üzlet és több millió eladott termék esetén már rendkívül komoly megtakarítást jelent. Ez teszi lehetővé, hogy a cég alacsonyabb árrés mellett is nyereséges maradjon, a fenntartható béremelésnek pedig szintén ez a javuló termelékenység az alapfeltétele - írta meg a Pénzcentrum.
A hazai piacon eleve rendkívül éles a verseny, így a szereplők már az állami Árfigyelő bevezetése előtt is folyamatosan figyelték egymás árait. Az új, kívülről is átlátható platform ugyan megmozgatta a piacot, de a kiskereskedelmi verseny logikáját nem írta át. Hátránya viszont, hogy az árverseny kiélezésével több kategóriában visszahozta a gyengébb minőségű, legolcsóbb belépőszintű termékeket, ami a tudatos táplálkozás szempontjából egyértelmű visszalépést jelent. Általános és jelentős élelmiszer-drágulásra a jelenlegi folyamatok alapján nem kell számítani. A diszkontlánc saját belső inflációja csökkenő tendenciát mutat, amit az alapanyagok árának mérséklődése és az erősödő forint is támogat. Az árrésstop esetleges kivezetése sem okozna érzékelhető inflációs ugrást, mivel az intézkedés a beszerzési árakra egyébként sincs hatással.
A szektor számára a legnagyobb kihívást sokkal inkább a kiszámíthatatlan szabályozási környezet jelenti. A kötelező akciózások, az ársapkák és az árrésstop felülírják a létfontosságú öt-tíz éves stratégiai tervezést. Ha egy kereskedő vagy feldolgozó nem látja előre egy új termék megtérülését, kevesebbet fog beruházni és fejleszteni. Ezt a bizonytalanságot tetézi a Lidl esetében évente mintegy 60 milliárd forintra rúgó kiskereskedelmi különadó is, amelyet a vállalat üzletfejlesztésre és a magyar beszállítók közvetlen támogatására is fordíthatna. Az elmúlt időszak erős inflációja jelentősen felgyorsította a saját márkás termékek térnyerését. A magyar piacon ezek jellemzően legalább harmadával, de olykor akár háromszor is olcsóbbak a márkatermékeknél. Mára bebizonyosodott, hogy a saját márka nem jelent feltétlenül alacsonyabb minőséget. Sőt, a fejlődés egyik legmarkánsabb iránya éppen a prémium szegmens megerősödése, így a korábban főként ünnepekkor keresett Deluxe termékcsalád például mára a stabil kínálat részévé vált.
Az élelmiszerpiacon jelenleg a tejipar helyzete a legnehezebb. Az európai túltermelés és az exportlehetőségek szűkülése drasztikusan lenyomta a nyerstej árát. Bár rövid távon a vásárlók jól járnak, ez az állapot a termelők számára hosszú távon fenntarthatatlan. Hasonló európai túlkínálattal küzd a sertéspiac is, amelyet ráadásul a sertéspestis állandó hazai kockázata is fenyeget. A cél minden esetben az, hogy hosszabb, legalább hároméves ciklusokat vizsgálva a termelő, a feldolgozó és a kereskedő is megtalálja a számítását.
A modern kereskedelemnek ma már a távoli geopolitikai feszültségekre is gyorsan kell reagálnia. A kőolaj piacának ingadozása például a csomagolóanyagok árán és szállítási idején keresztül a hazai boltokra is hatással van. A jövő kihívásainak kezelésében a mesterséges intelligencia is egyre nagyobb szerepet kap, így adatelemzésre, ártükrök készítésére és trendfigyelésre már aktívan használják a technológiát, bár a beszállítókkal való személyes egyeztetéseket és a végső döntéshozatalt ez sem váltja fel. Ami az online értékesítést illeti, bár a vállalat folyamatosan figyeli a hazai vásárlói igényeket, Magyarországon egyelőre a meglévő, hagyományos bolti modell fejlesztésére fókuszálnak.