agrarszektor.hu • 2026. július 1. 11:07
A magyar kiskereskedelem tavaly 20 290 milliárd forintos forgalmat ért el, amellyel ismét növekedési pályára állt, ugyanakkor a régiós országokhoz képest továbbra is lemaradásban van – derült ki az MBH Bank Ágazati Kitekintő rendezvénysorozatának legfrissebb eseményén. Az élelmiszerpiacot azonban egyre inkább a globális folyamatok, az extrém időjárási jelenségek és a szabályozói intézkedések alakítják.
A magyar kiskereskedelmi forgalom 2024 óta ismét növekedési pályán mozog, azonban a bővülés üteme továbbra is elmarad a környező országokétól. Ennek egyik oka, hogy a magyar háztartások fogyasztása még nem állt teljesen helyre a magas inflációs időszak után, miközben a többletjövedelmek jelentős része továbbra is megtakarításokba vagy szolgáltatásokra áramlik. Emiatt a termékjellegű fogyasztás növekedése visszafogottabb maradt, mint az Európai Unió számos tagállamában. Báthori Bence, az MBH Elemzési Centrum ágazati elemzője a rendezvényen elmondta, hogy 2024 óta folyamatos növekedés figyelhető meg a magyar kiskereskedelemben, ugyanakkor a bővülés üteme még mindig elmarad a régiós országokétól.
A magyar kiskereskedelemben továbbra is van növekedési potenciál. Idén ugyanakkor már kedvezőbb képet látunk, hiszen a hazai bővülés üteme minimálisan meghaladta az uniós átlagot is
– fogalmazott.
A kiskereskedelmi szereplők eközben folyamatosan alkalmazkodnak a megváltozott gazdasági és szabályozási környezethez. Ennek eredményeként az elmúlt másfél évben mérséklődött az üzletbezárások üteme, bár az egyes szegmenseket eltérően érintették a piaci változások. Báthori Bence szerint az árrésstop egyik legnagyobb vesztesei az élelmiszer-szaküzletek voltak.
A hentesek, pékségek és zöldség-gyümölcs szaküzletek veszítettek a legtöbbet, mert a fogyasztók jelentős része inkább a vegyes élelmiszerüzletekben intézte a bevásárlásait.
Ugyanakkor pozitív fejleménynek nevezte, hogy az intézkedés nem idézett elő tömeges boltbezárásokat. Elmondása szerint tavaly az üzletek mintegy 2,9 százaléka zárt be, ami már a korábbi évekhez képest normalizálódó folyamatot jelez. Az élelmiszerpiacon egyszerre érvényesülnek a globális és a hazai folyamatok. Bár a nemzetközi készletszintek jelenleg összességében stabilnak tekinthetők, a piaci kockázatok folyamatosan erősödnek. Héjja Csaba, az MBH Bank agrár stratégiai ügyfelek értékesítési központjának vezetője szerint ma már az élelmiszerárakat nem kizárólag a kereslet és a kínálat alakítja.
Az extrém időjárási események egyre nagyobb hatással vannak az élelmiszerárakra. Az idei szuper El Niño hatását jelenleg is nagyon nehéz megbecsülni, de biztosan érezhető lesz a globális termelésben és az árak alakulásában
- fogalmazott Héjja Caba.
A szakember szerint ugyanakkor a világ élelmiszergazdasága jelenleg alapvetően stabil. A magas készletszintek, a termelékenység javulása és a diverzifikált kereskedelmi útvonalak inkább lefelé hatnak az árakra, ugyanakkor az energiapiaci folyamatok, a műtrágyapiaci nehézségek, a szállítási útvonalak változásai és a geopolitikai konfliktusok továbbra is komoly bizonytalansági tényezőt jelentenek.
Tizenöt-húsz évvel ezelőtt még azt gondoltuk, hogy az időjárás alakítja az élelmiszerárakat. Az elmúlt években azonban megtanultuk, hogy a geopolitikai folyamatok vagy akár a Covid sokkja ennél is nagyobb hatással lehet a piacokra.
A szakember szerint ugyanakkor jelenleg nem valószínű, hogy megismétlődik a 2022-ben látott drasztikus árrobbanás. Héjja Csaba kitért arra is, hogy Magyarország sajátos helyzetben van, hiszen az erős forint nem minden esetben kedvez a hazai agrárgazdaságnak. Elmondása szerint a magyar élelmiszeripar jelentős részben alapanyagokat állít elő, amelyek exportpiacokon versenyeznek.
A magyar élelmiszergazdaság számára az erős forint kifejezetten kedvezőtlen lehet, mert a hazai exportőrök versenyképességét gyengíti. Egy gyengébb deviza sok esetben jelentene az alapanyag-előállítóknak.
Héjja Csaba szerint jelenleg a tejpiac az egyik legkritikusabb terület. Elmondta, hogy világszerte rendkívül magas nyerstejkészletek halmozódtak fel, ezért a tejiparnak új felhasználási lehetőségeket kell keresnie. Ennek egyik látványos jele, hogy az üzletek polcain egyre több magas fehérjetartalmú tejtermék jelenik meg. A sertéságazat esetében ugyanakkor továbbra is komoly kihívást jelent az Afrikai sertéspestis (ASP). A szakember szerint a betegség közvetlen következménye, hogy számos harmadik ország korlátozza vagy leállítja a sertéshús-importot az érintett térségekből, ami jelentősen szűkíti az exportlehetőségeket.