agrarszektor.hu • 2026. július 31. 16:32
Az Európai Unió szeptember 3-tól törli Brazíliát a jóváhagyott marhahús- és baromfi-exportőrök listájáról, ami a globális húskereskedelmi útvonalak átrendeződéséhez vezethet - figyelmeztetett a brit Mezőgazdasági és Kertészeti Fejlesztési Tanács (AHDB). Az intézkedés hátterében nem állategészségügyi okok, hanem az állattenyésztésben alkalmazott antimikrobiális szerek használatával kapcsolatos aggályok állnak - írta meg a Food&AgriBusiness.
Brazília a világ egyik legnagyobb marhahús-exportőre, így az uniós piacról kiszoruló áru egy része más piacokra, köztük az Egyesült Királyságba áramolhat. A számok önmagukért beszélnek, hiszen az EU 2025-ben több mint 83 ezer tonna brazil friss és fagyasztott marhahúst importált, míg az Egyesült Királyság alig 12 ezer tonnát. Az AHDB szerint az uniós piacról kiszoruló mennyiségnek már a töredéke is érdemben növelné a brit importot, jelentős nyomást gyakorolva a szigetországi marhahústermelőkre.
Brazília mindkét piacon kedvezményes vámkontingenseken (TRQ) keresztül élvez piaci hozzáférést. Az Egyesült Királyságban egy mintegy 11143 tonnás WTO-kvóta áll rendelkezésre a friss, hűtött és fagyasztott marhahúsra, míg az EU-ban Brazília a 10 ezer tonnás Hilton-kvótából részesül. Az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás ratifikálásával emellett egy új, 99 ezer tonnás Mercosur-kvóta is megnyílna, amelyből a brazil húsexportőrök szövetsége (ABIEC) szerint Brazília 42%-ra lenne jogosult. Figyelemre méltó, hogy a brazil exportőrök az elmúlt években már a Hilton-kvótán felül is szállítottak az Unióba, vállalva a magasabb vámterheket.
Az uniós és a brit vámszintek között viszonylag csekély az eltérés, mivel a kvótán kívüli, csontos marhahús esetében az EU-ban 12,8% plusz mintegy 3041 euró/tonna, míg az Egyesült Királyságban 12% plusz2 530 font/tonna a vámteher. Az AHDB szerint ez a különbség önmagában nem elegendő ahhoz, hogy megakadályozza a kereskedelmi forgalom átterelődését a brit piacra. Ugyanakkor az EU egyelőre vonzóbb célpontnak számít, hiszen 2026 első négy hónapjában az uniós importár átlagosan 6400 font/tonna volt, szemben a brit piac 5685 font/tonnás átlagával.
Az uniós piac kiesése esetén a brazil exportőrök várhatóan alternatív felvevőpiacokat keresnek majd, így Kínát, a Közel-Keletet, Délkelet-Ázsiát, az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot. A teljes uniós volumen brit piacra terelődése ugyanakkor valószínűtlen, mivel több más célpiac is rendelkezésre áll. Kína ugyan hagyományosan Brazília legnagyobb felvevőpiaca, ám az új kínai védővám-intézkedések - egy mintegy 1,1 millió tonnás országspecifikus kvóta, amely felett 55 százalékos pótlólagos vámot vetnek ki - korlátozzák a kínai piac felszívóképességét.
Kulcskérdés, hogy az Egyesült Királyság követi-e az EU döntését. London jelenleg szorosabb állat- és növényegészségügyi (SPS) együttműködésre törekszik Brüsszellel, ami felveti annak lehetőségét, hogy a brit szabályozás a jövőben átveszi az uniós antimikrobiális előírásokat. Amennyiben az Egyesült Királyság hasonló korlátozásokat vezet be, a kereskedelmi forgalom átterelődésének lehetősége beszűkül, ellenkező esetben viszont a brit piac az egyik legvonzóbb alternatívává válhat a brazil exportőrök számára.