agrarszektor.hu • 2026. október 27. 08:14
Egy több országon átívelő, korábbi európai szalmonellajárvány rávilágított arra, mekkora veszélyt jelent a szennyezett csirkehús a fogyasztókra.
Egy több országon átívelő, korábbi európai szalmonellajárvány rávilágított arra, mekkora veszélyt jelent a szennyezett csirkehús a fogyasztókra. A húsipar számára az egyik legnagyobb kihívást jelenleg az élelmiszer-biztonság és a folyamatos termelés egyensúlyának fenntartása jelenti, amihez elengedhetetlenek a gyors és megbízható mikrobiológiai vizsgálatok.
Több mint két éve, 2024 tavaszán tettek közzé azt az átfogó európai járványügyi értékelést, amely egy 2021-ben indult szalmonellajárványt vizsgált. A szennyezett, fagyasztott csirkemellhez köthető fertőzéshullám hét országban háromszáz megbetegedést, huszonhárom kórházi ápolást igénylő esetet és egy halálesetet okozott. Az eset máig intő példa arra, hogy egyetlen üzem mikrobiológiai problémája milyen súlyos, határokon átívelő következményekkel járhat - írta meg a Laborhírek.
Bár a fogyasztók elvárása mindössze annyi, hogy a megvásárolt élelmiszer biztonságos legyen, a gyártók számára ennek garantálása rendkívül összetett feladat. Folyamatosan ellenőrizniük kell az alapanyagokat és a gyártási folyamatokat, miközben a termelés sem állhat le. A hűtött hús gyorsan romlik, a raktározási kapacitások végesek, a megrendeléseket pedig határidőre teljesíteni kell. Ha egy alapanyag feldolgozása a kötelező laboratóriumi vizsgálatok elhúzódása miatt késik, az komoly logisztikai és anyagi terhet ró a vállalatokra, hiszen a tétel hűtőkapacitást foglal, és folyamatosan veszít a fogyaszthatósági idejéből. A kapkodás azonban nem mehet az élelmiszer-biztonság rovására, hiszen a szigorú uniós szabályozás a gyártókat teszi felelőssé a határértékek betartásáért.
Ebben a kiélezett helyzetben döntő tényező, hogy milyen gyorsan készül el a laboreredmény. A különböző termékeknél eltérő kórokozók jelentik a fő kockázatot, így a baromfihúsnál a Salmonella, míg a fogyasztásra kész élelmiszereknél a Listeria monocytogenes jelenléte igényel kiemelt figyelmet. Ha a vizsgálat eredménye megfelelő, az alapanyag hamarabb bekerülhet a termelésbe, ha viszont kórokozót mutatnak ki, a tételt azonnal el lehet különíteni. Ezzel megelőzhető, hogy a szennyezett hús a feldolgozás során más termékeket is elfertőzzön.
Ma már olyan korszerű eljárások állnak rendelkezésre, mint például a J. S. Hamilton Hungaria Kft. budapesti laboratóriumában alkalmazott IRIS Salmonella és COMPASS Listeria módszerek, amelyek jelentősen lerövidítik az eredményközlés idejét. Ezekkel a célzott vizsgálatokkal a kórokozó jelenléte vagy hiánya már a minta beérkezésétől számított két-három napon belül igazolható. Ez az időnyereség felbecsülhetetlen a húsüzemek számára. A laboratóriumi gyorsaság azonban önmagában nem elegendő, ha a mintavétel és a szállítás logisztikája nem igazodik a gyártás ütemezéséhez. A vizsgálati átfutási idő és a termeléstervezés tökéletes összhangjára van szükség ahhoz, hogy az alapanyagok sorsáról szóló döntés időben megszülessen. A húsiparban a megbízható mikrobiológiai eredmény tehát nem csupán azt határozza meg, hogy egy alapanyag felhasználható-e, hanem azt is, hogy mikor, garantálva a fogyasztók védelmét és a termelés kiszámíthatóságát.