agrarszektor.hu • 2025. október 14. 12:59
A nyár elején döntött az Alkotmánybíróság a 2020-ban elfogadott Klímatörvénnyel kapcsolatos beadványokról. Amellett, hogy a törvény egy rendelkezését alkotmánysértőnek minősítette, az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a klímavédelemhez kapcsolódóan mulasztásos alkotmánysértő helyzet áll fenn. Az alkotmánybírósági döntés egyértelműen a jelenleginél összetettebb megközelítést vár el a klímavédelemben az irányadó döntésével - írja közleményében az AGRYA.
A klímavédelemi intézkedések három főbb kötelezettség köré épülnek:
- a jelen generáció életfeltételeinek megóvása,
- a jövő nemzedék életkörülményeinek biztosítása,
- a nemzet közös örökségét képező természeti erőforrások önmagukért való megőrzésének kötelezettsége.
Magyarország már 2023-ra teljesítette a Klímatv. 3. § (1) bekezdésében vállalt 40% kibocsátás csökkentési minimum kötelezettséget, anélkül, hogy ezt követően újabb kötelezettségvállalás rögzítésére került volna sor. Ez lényegében annyit jelent, hogy tennivaló már nincs, változatlan formában megőrzi a társadalom az értékeket. Ez nem elégíti az „elővigyázatosság” és „megelőzés” alkotmányos elvének tartalmilag is megfelelő, folyamatos védelmi kötelezettséget. Ezzel együtt nem biztosítja a jelen és a jövő nemzedékek közötti terhek méltányos megosztását, a nemzedékek közötti méltányosság elvének megfelelően. Az előbbiek miatt az Alkotmánybíróság a Klímatv. 3. § (1) bekezdését találta formailag alkotmányellenesnek. Ez a szabály a következő:
Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40%-kal csökkenti 2030- ig az 1990. évhez képest.
A klímaváltozás elleni küzdelemben a mitigáció (a kibocsátás-csökkentés), a klíma adaptáció és a reziliencia (a klímaváltozás következményeihez történő alkalmazkodás, illetőleg az arra való megfelelő felkészülés) egyaránt fontos eszközök, azok nem helyettesítik, hanem kiegészítik egymást. A kibocsátás-csökkentés elsősorban nemzetközi kötelezettség, vállalás. Az klíma adaptáció és a klíma ellenállóképesség azonban döntően az egyes államok szintjén érvényesülő kötelezettség. Valamennyi állam önállóan is köteles megteremteni a területén azt a jogi-gazdasági környezetet, amely biztosítja a klímaváltozás következményeinek enyhítését, az azokhoz való fizikai és jogi alkalmazkodást.
Az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta átfogóan és kifejezetten a Kárpát-medence és Magyarország sajátosságainak megfelelően a klímaváltozást előidéző ÜHG csökkentésének hagyományos kibocsátás (mitigáció) szabályozásán túli eszközeit, a klímaváltozás következményeihez történő alkalmazás eszközeit (adaptáció), valamint a klímaváltozás következményeivel szembeni ellenállóképesség növelésének eszközeit (reziliencia), ideértve azok jogon túli (a fenntartható fejlődési keretrendszer bevezetéséhez szükséges) elemeit.
Az alkotmánysértő helyzetet 2026. június 30-ig orvosolnia kell az Országgyűlésnek.
Az alkotmánybírósági döntés alapvető szemlétei váltást tartalmaz a jelenlegi kibocsátás csökkentést előtérbe helyező megközelítéshez képest. Így a magyar klímavédelem szempontjából túlzás nélkül történelmi jelentőséggel bír a határozat. A mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés orvoslására praktikusan új klímatörvényt kell majd elfogadni.
A környezet- és természetvédő szervezetek, további érintett szervezetekkel együtt az új klímatörvényhez kapcsolódóan civil oldali egyeztetést kezdeményeztek. Az egyeztetési folyamatban minden, magát klímaügyben érintettnek érző további partnert várnak. A kezdeményezéshez annak ellenére csak alig néhány agrár szervezet csatlakozott, hogy az agrárium a természeti erőforrások egyik, ha nem a legnagyobb használója. Mint ilyet az agráriumot sújtják talán a leginkább a klímaváltozás közvetlen következményei.
A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége - AGRYA és partner szervezete a Pannon Vidék Szövetség - PVSZ a kezdeményező szervezetek között van. Az együttműködés nyitott, még lehet ahhoz csatlakozni.