agrarszektor.hu • 2026. július 14. 15:32
A magas energiaárak, a növekvő importfüggőség és a dekarbonizáció jelentős költségei miatt komoly kihívásokkal néz szembe az európai műtrágyapiac. Az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Szakbizottságának meghallgatásán felszólaló szakértők és politikusok egyetértettek abban, hogy az élelmezésbiztonság és a megfizethető árak fenntartásához elengedhetetlen a jól működő egységes belső piac, az adminisztratív terhek csökkentése, valamint a zöld átállás olyan reális megközelítése, amely a gazdák és az ipar érdekeit egyaránt figyelembe veszi.
A közelmúltbeli válság egyértelműen rávilágított arra, hogy a piac széttagoltsága jelentősen növeli a gyártók és a gazdák költségeit. Nikola Minchev bolgár európai parlamenti képviselő szerint a biztonsági és környezetvédelmi előírások fenntartása mellett folytatni kell a felesleges adminisztratív akadályok lebontását. Pozitív példaként említette a vegyipari termékek engedélyezését egyszerűsítő, úgynevezett hatodik omnibusz-megállapodást. A politikus hangsúlyozta, hogy fel kell gyorsítani az innovatív termékek, köztük a biostimulánsok és a szerves megoldások piacra jutását. Egy kiszámítható, harmonizált egységes piac ugyanis ösztönzi a beruházásokat, és lehetővé teszi, hogy a gazdák hamarabb hozzáférjenek a fenntarthatóbb technológiákhoz.
Antonio Hoxha, a Fertilizers Europe főigazgatója arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi globális élelmiszer-termelés fele elképzelhetetlen lenne ásványi műtrágyák nélkül. Aggasztónak nevezte, hogy az Európai Unió importfüggősége ezen a téren az elmúlt években 30-ról 45%-ra nőtt. Bár a gázárak és a nemzetközi ellátási problémák miatt a költségek megugrottak, az erős európai iparnak köszönhetően az EU elkerülte a világ más részein tapasztalt súlyos műtrágyahiányt. A főigazgató eloszlatta azt a tévhitet is, miszerint az újrahasznosítás és a szerves trágyázás teljesen kiválthatná az ásványi műtrágyákat. Véleménye szerint a legfejlettebb technológiákkal is legfeljebb 33%-os helyettesítés érhető el hosszú távon, így a két módszer egymásra utalva, egymást kiegészítve működik. Antonio Hoxha szerint az európai ipar jövője egyértelműen a dekarbonizáció, ez a folyamat azonban rendkívül költséges. Ha a jelenlegi klímavédelmi szabályozások, például a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) ingyenes kvótáinak kivezetése vagy a megújuló energiák kizárólagos alkalmazását előíró irányelvek változatlanok maradnak, az a műtrágyák árának drasztikus, akár 60%-os emelkedéséhez vezethet. Kiemelte, hogy a zöld átállás terheit a teljes élelmiszerláncnak kell viselnie, azokat nem lehet kizárólag a gazdákra hárítani.
Az európai agrárium kiszolgáltatottságát a globális piacok alakulása is fokozza. Marina Simonova, a Fertilizer Analytics vezetője rámutatott, hogy az Európai Unió a nitrogénalapú termékeket leszámítva a globális műtrágyagyártás mindössze 2-7%-át adja, ugyanakkor Brazília, India és az Egyesült Államok után a világ egyik legnagyobb importőrének számít. Míg a helyi termelés rövidebb ellátási láncokat, nagyobb ellátásbiztonságot és kisebb szénlábnyomot eredményezne, az európai gyártás - különösen az energiaigényes ammónia esetében - a magas költségek miatt folyamatosan visszaszorul. Ezzel párhuzamosan az olcsóbban termelő régiók, például a Közel-Kelet és Oroszország, folyamatosan növelik a termelésüket. Marina Simonova azt is hangsúlyozta, hogy a nemzetközi geopolitikai konfliktusok közvetlen hatással vannak az európai árakra és a gazdák lehetőségeire. A közel-keleti feszültségek és az olyan kulcsfontosságú kereskedelmi útvonalak esetleges lezárása, mint a Hormuzi-szoros, súlyosan fenyegetik a globális ellátást. Ez különösen annak fényében aggasztó, hogy a közel-keleti régió adja például a foszfátműtrágyák gyártásához elengedhetetlen globális kénkínálat felét. Ezek a tényezők együttesen teszik indokolttá az európai stratégiai autonómia mielőbbi megerősítését az ágazatban.