agrarszektor.hu • 2026. augusztus 29. 16:31
Július végétől augusztus közepéig pusztító tőzegtüzek söpörtek végig két értékes európai lápon, a belgiumi Hautes Fagnes-on és az angliai Great Fenen. Az aszály sújtotta tőzegterületek katasztrófája jól rávilágít arra, hogy a kontinens egyre szárazabb éghajlata milyen visszafordíthatatlan károkkal fenyeget.
A tőzeg évszázadok alatt felhalmozódott, víz alatt elzárt növényi anyagból áll, és a Föld összes erdejéhez képest kétszer annyi szenet képes megkötni, ám csak addig, amíg nedves marad. Az angliai lápok 99 százalékát a 17. században csapolták le a mezőgazdaság miatt, míg a belgiumi területeket a 19. századtól kezdve szárazították ki lucfenyőültetvények telepítéséhez. A kiszáradt tőzeg rendkívül gyúlékony, a tőzegtüzeket pedig hírhedten nehéz eloltani, mivel a felszín alatt akár egy-két méteres mélységben égnek, és hetekig vagy hónapokig is parázsolhatnak - számolt be a The European Correspondent.
Az augusztusi belgiumi tűzvész egyetlen hétvége alatt több mint háromezer hektárt pusztított el, vagyis többet, mint amennyit egy ötéves helyreállítási program során sikerült regenerálni. Corentin Rousseau, a WWF biológusa szerint a tűz a kontinentális Európában található ilyen típusú tőzeglápok mintegy hét százalékát semmisítette meg. Ideális körülmények között a tőzeg rétege évente mindössze egy millimétert gyarapszik, kiszáradva viszont húszszor gyorsabban lebomlik.
A szénmegkötés mellett a tőzeg szivacsként szívja magába és lassítja a vizet, jelentősen csökkentve az árvízveszélyt. A belgiumi Hautes Fagnes ugyanabban a régióban található, amelyet 2021 nyarán pusztító árvizek sújtottak, 39 ember halálát okozva és mintegy hárommilliárd eurós kárt hagyva maga után. Az angol National Trust légi felvételei szintén jól szemléltetik a természethelyreállítás hatékonyságát, a somerseti Holnicote-birtokon ugyanis a helyreállított vizes élőhelyek öt egymást követő hőhullám idején is zöldek maradtak, miközben a környező, lecsapolt területek kiégtek.
A helyreállításnak ugyanakkor a mezőgazdasági termeléssel is összeegyeztethetőnek kell lennie. Lorna Parker, a Great Fen természethelyreállítási projekt vezetője rámutatott, hogy a nedves tőzegterületen is megvalósítható a gazdálkodás. A zellerfélék például kifejezetten kedvelik a nedvességet, a nád szigetelőanyagként hasznosítható, a gyékény pedig akár dzsekik töltőanyagaként is alkalmazható, miközben a szén végig a talajban marad. A lápok újranedvesítése hatalmas feladat, amely elsősorban a finanszírozáson múlik. A WWF és a Roi Baudouin Alapítvány közösségi adománygyűjtő kampányai két hét alatt 320 ezer eurót gyűjtöttek össze, miközben Belgium 2025-ös klímakockázati jelentése már rávilágított arra, hogy az ország jelenlegi felkészültsége nem elegendő a fokozódó erdőtűz-veszély kezelésére.