agrarszektor.hu • 2025. november 13. 16:32
A 2024-es évben is folytatódott a termőföldpiac élénkülése Magyarországon: az értékesített termőföldek területe mintegy 12 százalékkal haladta meg az előző évit. A mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 4,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A legjelentősebb művelési ág, a szántó átlagára 2,4 millió forint volt hektáronként, de Hajdú-Bihar és Tolna megyékben elérte a 3 millió forintot is. A földbérleti díjak az előző évi stagnálás után újra emelkedtek: 2024-ben egy hektár szántót az előző évinél 5,1 százalékkal magasabb áron, 86,9 ezer forintért lehetett bérbe venni - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb kiadványából.
2024-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján összességében 12%-kal több termőföldterületet értékesítettek Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ország mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeinek 1%-a, összesen 73 ezer hektár cserélt gazdát. A termőföldárak és az értékesített terület együttes emelkedése 19%-kal magasabb forgalmi értéket eredményezett az előző évinél. Az összes értékesített terület 71%-át a szántó tette ki, részesedése 3,8 százalékponttal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. Az erdő 15%-os, a gyep 10%-os, a szőlő és gyümölcsös pedig 3,6%-os arányt képviselt a forgalomból. Gyümölcsösből 36%-kal, szántóból 18%-kal, szőlőből 1,5%-kal több, míg erdőből 3,3%-kal, gyepből 4,1%-kal kevesebb területet adtak el, mint 2023-ban.
Mérséklődést lehetett megfigyelni az áremelkedésben a termőföldeknél
A tavalyi évben a mező- és erdőgazdasági területek ára - az előző két év 12%-os, majd 7,9%-os növekedése után - átlagosan 4,6%-kal volt magasabb az azt megelőző évinél. A drágulás mértéke - a gyümölcsös kivételével - minden művelési ágban elmaradt a korábbi évekétől. A szántó átlagára 2023-hoz képest 5,3%-kal nőtt, a gyümölcsösé 6,1%-kal emelkedett, a gyepé 3,3%-kal, míg a szőlőé és az erdőé egyaránt 2,6%-kal volt magasabb, mint 2023-ban.
Egy hektár szántó átlagosan 2,4 millió forintba került. A legdrágább művelési ág a szőlő volt: annak hektárjáért 3,5, míg a gyümölcsösért 3,2 millió forintot kellett fizetni. Fontos azonban megjegyezni, hogy ennél a két művelési ágnál az árat a földterületen lévő ültetvény értéke is befolyásolja. A gyep hektáronkénti átlagára 1,3, az erdőé 1,2 millió forint volt 2024-ben.
A megyék többségében nőtt a termőföldforgalom
2024-ben a vármegyék több mint felében nőtt az értékesített terület nagysága az előző évhez viszonyítva. A legnagyobb mértékű, 60%-os növekedés Hajdú-Bihar megyében volt megfigyelhető, ezt követte Győr-Moson-Sopron és Baranya vármegye 31-31%-kal. Ezzel szemben Veszprém és Komárom-Esztergom vármegyében a termőföldforgalom csökkenésének mértéke meghaladta a 20%-ot.
A legtöbb termőföldet, 7100 hektárt Bács-Kiskun vármegyében forgalmazták, ezután Szabolcs-Szatmár-Bereg megye következett 6800 hektárral, majd Hajdú-Bihar megye 6000 hektárral és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 5900 hektárral
- derült ki a kiadványból.
A többi vármegyében 2024-ben 5000 hektár alatt maradt a termőföldforgalom. Az értékesítés volumenének a vármegye teljes mező- és erdőgazdasági hasznosítású területéhez viszonyított aránya 2024-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt a legmagasabb, elérve a 1,5%-ot. Komárom-Esztergom és Baranya vármegyében a mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeknek mindössze 0,5%, illetve 0,7%-a cserélt gazdát. Az értékesített területek művelési ágak szerinti megoszlása alapján a következő képet mutatják:
- szántóból Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében adták el a legtöbbet (5100 hektár);
- Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében értékesítették a legtöbb erdőt (1200 hektár);
- a gyep forgalma Bács-Kiskun vármegyében volt a legnagyobb (900 hektár);
- a legtöbb szőlő Bács-Kiskun (400 hektár), a legtöbb gyümölcsös pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében váltott gazdát (700 hektár).
Hajdú-Bihar és Tolna vármegyében elérte a 3 millió forintot a szántó átlagára
Az értékesített szántók átlagára 2024-ben, vármegyei összehasonlításban Hajdú-Bihar, Tolna, Békés és Győr-Moson-Sopron vármegyében volt a legmagasabb, ezekben a térségekben 2,8-3,1 millió forint/hektár közötti áron cseréltek gazdát a földek. Ezzel szemben a legalacsonyabb árak Nógrád, Zala és Heves megyékben regisztrálták, itt a szántók átlagosan 1,3-1,7 millió forint/hektár közötti áron mentek. A többi vármegyében az árak 1,8-2,7 millió forint/hektár között alakultak.
A vármegyei átlagárakat az adott évben forgalomba kerülő földek ára határozza meg. A föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően nemcsak a vármegyék között, hanem a vármegyéken belül is nagyok az árkülönbségek.
A járási szántóátlagárak Pest, Veszprém és Hajdú-Bihar vármegyében szóródtak a leginkább. Ezekben a vármegyékben a legolcsóbb és legdrágább járás szántóátlagára között több mint 2,5 millió forint volt a különbség. A legmagasabb járási szántóátlagárak Pest vármegyében voltak a Szentendrei (5,6 millió forint/hektár) és a Szigetszentmiklósi (5,2 millió forint/hektár) járásban. Hajdú-Bihar vármegyében pedig a Hajdúszoboszlói és Debreceni járásokban is közel 5 millió forint/hektáros átlagáron keltek el a szántók.
A mikrokörzetek a mezőgazdasági tájkörzetrendszer legalsó szintjét képezik. Olyan, a vármegyén belüli területi egységek, melyek elsősorban a természeti adottságok, döntően a föld termőképessége alapján körülhatárolt, és e szempontok szerint viszonylag homogén területi egységek. 2024-ben is az ország egész területét lefedő 82 mikrokörzet közül a Hajdú-Bihar vármegyei Hajdúság szántóinak átlagára volt a legmagasabb (3,9 millió forint/hektár), ettől jóval elmaradtak ugyanebben a vármegyében a rosszabb adottságú Tiszamellék, Bihar-Sárrét, Nyírség-Erdőspuszták szántóinak átlagárai (2,1-2,7 millió forint/hektár). Békés vármegyében 1,6 millió, Pest vármegyében 1,5 millió forinttal több volt a jobb adottságú tájkörzetek (Békési síkság, Pilis-budai-hegyvidék) szántóinak átlagára, mint a gyengébb adottságúaké (Szeghalomi körzet, Jászság Pest vármegyei része, Börzsöny vidéke).
A szántó átlagárának emelkedése a 17,1-20, illetve a 20,1-23 aranykorona/hektár közötti átlagos földminőségű mikrokörzetekben volt a legmagasabb, 8,2%-os, valamint 8,0%-os értékkel. A legjobb, 28 aranykorona/hektár feletti átlagos földminőséggel bíró mikrokörzetekben 1,5%-kal csökkent a szántó átlagára.
2024-ben a vármegyék több mint felében lassult a szántó átlagárának emelkedése. A drágulás mértéke csak Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében érte el a 10%-ot. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 4,1%-kal, Komárom-Esztergom megyében 3,2%-kal, míg Békés megyében 0,8%-kal csökkent a szántó átlagára. A tavalyi év során a szántó értékesítési volumenének és árának együttes változása 24%-kal magasabb forgalmi értéket eredményezett, mint az előző évben. A szántóföldforgalom értékéből 12%-kal Hajdú-Bihar megye részesedett a legnagyobb arányban, ezt követte Békés megye 9,9%-kal és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 8,7%-kal.
3,3%-kal emelkedett a gyep átlagára Magyarországon
A gyep művelési ágba tartozó területek átlagosan 1,3 millió forintba kerültek 2024-ben, ami 3,3%-os drágulást jelent 2023-hoz képest. A tavalyi év során a gyepek átlagára 2 millió forint/hektárral Pest vármegyében volt a legmagasabb, míg 853 ezer forint/hektáros szinttel Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt a legalacsonyabb. Az árak Tolna és Csongrád-Csanád vármegyében nőttek a leginkább 2023-hoz képest, mindkét megyében 20-20%-os volt az áremelkedés.
Minden művelési ágban felgyorsult a bérleti díjak emelkedése
Az egyes művelési ágak közül a szántó esetében a legjelentősebb, 52%-os a bérelt területek aránya. A gyepterületek 39%-át, valamint a gyümölcsösök 24%-át és a szőlőterületek 22%-át használják bérlők. A bérelt mező- és erdőgazdasági területek aránya 51%-kal Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt a legmagasabb a 2023-ban végrehajtott mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírás adatai alapján, ezt követte Tolna és Békés vármegye 47-47%-kal.
A földbérleti díjak 2024-ben újra emelkedtek az előző évi stagnálást követően. A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja - az előző két év 12%-os, majd 1,4%-os növekedése után - átlagosan 5,1%-kal haladta meg a 2023. évit. Országosan egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 86,9 ezer forint volt. A gyep bérleti díja 11%-kal, a gyümölcsösé 5,4%-kal, az erdőé 3,6%-kal, a szőlőé pedig 2,7%-kal nőtt 2023-hoz mérten.
Minden vármegyében nőtt a szántó bérleti díja
2024-ben a vármegyék több mint felében elérte az 5%-ot a szántó átlagos éves bérleti díjának emelkedése. Vas vármegyében 14%-kal, Nógrád vármegyében 11%-kal, Heves vármegyében pedig 10%-kal haladta meg a szántó bérleti díja az előző évit. Az emelkedés mértéke 0,5%-kal Somogy, 2,5%-kal Bács-Kiskun és 2,8%-kal Pest vármegyében volt a legkisebb.
A szántók átlagos éves bérleti díja 113,4 ezer forint/hektárral Hajdú-Bihar megyében volt a legmagasabb, ezt követte Tolna megye 109,4 ezer forint/hektáros árral és Békés vármegye 100,9 ezer forint/hektáros árral. A bérleti díj ezzel szemben 56,7 ezer forinttal Nógrád megyében volt a legalacsonyabb, míg Pest megyében 63 ezer forintot, Veszprém megyében pedig 66,5 ezer forintot kellett kifizetni az éves bérletért.
A szántó vételára és bérleti díja közel azonos mértékben emelkedett, ezért az átlagos éves bérleti díjnak az átlagárhoz viszonyított aránya nem változott az előző évihez képest, 3,6% volt 2024-ben is. Vármegyei szinten 2,5 és 4,4% között szóródott a szántó átlagos éves bérleti díjának a vételi árhoz viszonyított aránya 2024-ben. 2024-ben is Pest vármegyében volt a legalacsonyabb az arány, ahol a viszonylag magas szántóár alacsonyabb bérleti díjjal párosult.