agrarszektor.hu • 2026. május 20. 10:29
A magyar agráriumnak egyszerre kell alkalmazkodnia a klímaváltozás okozta kihívásokhoz és a gyorsuló technológiai átálláshoz, miközben 2028 után az uniós támogatási rendszer is jelentősen átalakul majd – erről beszélt Petri Bernadett, az MFOI ügyvezető igazgatója a Portfolio AgroFuture 2026 konferencián. A szakember szerint a jövőben minden korábbinál nagyobb források nyílhatnak meg az agrárium számára, azonban ezek egyre inkább teljesítmény- és versenyképesség-alapon lesznek elérhetők, ezért a magyar agrárvállalkozásoknak már most el kell kezdeniük a digitális és technológiai felkészülést.
Petri Bernadett előadásában hangsúlyozta, hogy a magyar agrárszektor sérülékenysége továbbra is jelentős, amit az aszályok, a klímaváltozás, a vadkárok és a szerkezeti problémák egyaránt erősítenek. Véleménye szerint ezeknek a problémáknak az egyik legfontosabb oka a technológiai fejlettség és a megfelelő képzettség hiánya, ezért az ágazatnak sürgősen alkalmazkodnia kell az új környezethez. Elmondta, hogy jelenleg kettős nyomás nehezedik az agráriumra: egyrészt meg kell felelni a zöld átállással kapcsolatos elvárásoknak, másrészt fel kell gyorsítani a technológiai felzárkózást is.
A szakember szerint 2028 után teljesen új költségvetési és támogatási struktúra várható az Európai Unióban, amely jelentős változásokat hozhat az agrárium finanszírozásában is. Kiemelte, hogy minden korábbinál nagyobb forrásrendszer állhat majd rendelkezésre, ugyanakkor ezekhez a támogatásokhoz már sokkal erősebben kapcsolódnak majd a teljesítmény- és versenyképességi szempontok.
2028 után egy teljesen más költségvetési struktúrával fogunk találkozni, soha nem látott mértékű forrásrendszer áll majd rendelkezésre, de ezek egyértelműen teljesítmény- és versenyképesség-alapúak lesznek
– hangsúlyozta Petri Bernadett.
Hozzátette, hogy azok a vállalkozások kerülhetnek előnybe, amelyek időben elkezdik a digitális átállást és képesek lesznek modern technológiák integrálására. Az ügyvezető igazgató részletesen beszélt a digitális agrárium legfontosabb irányairól is. Elmondta, hogy a precíziós gazdálkodás, az IoT-szenzorhálózatok, a mesterséges intelligencia, az adatelemzés, a drónok, a robotika és a digitális modellek mind olyan technológiák, amelyek meghatározzák majd a jövő agráriumát. Emellett egyre nagyobb szerepet kapnak a platformalapú agráradat-rendszerek is, amelyek lehetővé teszik a gyorsabb és hatékonyabb döntéshozatalt a gazdaságokban.
Petri Bernadett szerint a digitális átállás azonban nemcsak technológiai kérdés, hanem tudás- és készségfejlesztési kihívás is. Hozzátette, hogy a digitalizációs pályázatok sok esetben összetettebb tudást igényelnek, ezért nehezebben hozzáférhetőek azok számára, akik nem rendelkeznek megfelelő szakmai háttérrel. Hangsúlyozta, hogy az agráriumban működő vállalkozásoknak már most előre kell gondolkodniuk arról, milyen technológiai és digitális környezet várható 2028 után.
Az előadás során kiemelt szerepet kaptak az úgynevezett EDIH-ek is, amelyek a digitális innovációs ökoszisztéma fontos szereplői lehetnek a következő években. Petri Bernadett szerint ezek jelentős segítséget nyújthatnak a vállalkozások digitális felzárkózásában, valamint az innovációs és technológiai tudás megszerzésében. Úgy fogalmazott, hogy érdemes bekapcsolódni ezekbe a rendszerekbe, mert a későbbi pályázati és fejlesztési lehetőségek szempontjából komoly előnyt jelenthetnek.
A szakember részletesen ismertette a legfontosabb uniós finanszírozási forrásokat is, amelyek a következő években meghatározhatják az agrárium fejlesztési lehetőségeit. A fő támogatási programok között említette a KAP-ot, a Horizon Europe programot, a Digital Europe programot, a LIFE programot és az EIT Food kezdeményezést. Kiemelte, hogy különösen a LIFE pályázatok jelenthetnek jó belépési lehetőséget azok számára, akik az agráriumban szeretnének tapasztalatokat szerezni. Petri Bernadett szerint az Európai Unió a következő időszakban elsősorban technológiai fejlesztéseket, adatplatformokat, pilot- és demonstrációs projekteket, valamint képzési és kapacitásépítési programokat kíván támogatni. Véleménye szerint ezekben a konstrukciókban jelentős források nyílhatnak meg a magyar agrárvállalkozások számára, azonban a sikerhez elengedhetetlen lesz a megfelelő szakmai felkészültség és a nemzetközi együttműködések erősítése.
Az ügyvezető igazgató arról is beszélt, hogy 2028 után az agrárium és a bioökonómia területén a jelenleginél akár négyszer nagyobb forrásmennyiség is elérhetővé válhat, miközben az ellenálló képességet javító programokra akár ötször több támogatás juthat. Hangsúlyozta, hogy Magyarország egyik legfontosabb erőssége továbbra is az agrártradíció, ugyanakkor a digitalizáció területén még jelentős lemaradás látható. Szerinte ezen mindenképpen javítani kell ahhoz, hogy a magyar agrárium sikeresen tudjon részt venni a jövő támogatási és fejlesztési programjaiban.