Végzetes hiba a kertben: ezzel a 10 dologgal azonnal kinyírod a növényeidet

Az előrejelzések szerint napokon át extrém forróság vár a magyarokra, 35 Celsius-fok fölötti nappali csúcshőmérsékletekkel. Ez nemcsak az embereket, hanem a kerteket is próbára teszi: a veteményesek, gyepes területek és dísznövények különösen érzékenyen reagálnak az ilyen szélsőséges melegre. A klímaváltozás hatására ráadásul Magyarországon is egyre hosszabb, forróbb és szárazabb nyári időszakokra kell felkészülni. 

Hőstressz hatására a fejlődés lelassul vagy teljesen megáll, csökken a terméshozam, fokozódik a párolgás, kiszárad a talaj, romlik a talajszerkezet és legyengül a talajélet. Mindezek következtében a növények fogékonyabbá válnak a betegségekre és kártevőkre

- magyarázta Kósa Dániel kertészmérnök.

A nyári hőség a díszkerteket is megviseli. A kánikula hatására a dísznövények levelei megperzselődnek, a virágzás elmaradhat, a gyep kiég, a cserjék és fák korábban hullatják lombjukat. A szakember szerint azonban léteznek hatékony módszerek a mikroklíma javítására és a növényállomány védelmére.

Hogyan óvhatjuk meg a kertünket a kánikulában?

A legtöbb kerti zöldség ideális növekedési hőmérséklete 20-28 Celsius-fok között van. Amikor a hőmérséklet tartósan 30 fok fölé emelkedik, a növények stresszállapotba kerülnek. Ennek jelei a lombperzselés, a virágok sterilizálódása, a gyors hervadás, a fotoszintézis visszaesése és a fejlődés lelassulása.

1. A nyári napfény hatására a csupasz talajfelszín akár 50-60 Celsius-fokra is felhevülhet, ami túlterheli a gyökérzónát és gyengíti a talaj biológiai aktivitását. Egy forró nyári napon 1 négyzetméternyi talajfelületről akár 5-8 liter víz is elpárologhat, ezért a rendszeres öntözés mellett a vízveszteség csökkentése is kulcsfontosságú.
2. A kertészmérnök szerint a leggyakoribb hibák közé tartozik a megfelelő talajtakarás hiánya. A mulcsozás hatékonyan csökkenti a párolgást és hűvösen tartja a talajt. A mulcsréteg vastagsága legalább 5-7 centiméter legyen, és alkalmazhatunk szalmát, előszárított fűnyesedéket, fakérget, lombot vagy komposztot.
3. Szintén gyakori hiba, ha nem védekezünk az erős hősugárzás ellen. Az árnyékolás történhet természetes módon (kétszintes ültetés, futtatott növények) vagy mesterségesen (árnyékoló hálók, lugas). A rendszertelen, rosszul kivitelezett öntözés helyett hatékonyabb a ritkább, mélyre ható öntözés, lehetőleg reggel vagy este.
4. A talaj szerkezetének javítása is fontos: a jó szerkezetű talaj úgy működik, mint egy szivacs. Ehhez rendszeresen vigyünk be organikus anyagokat, például komposztot vagy istállótrágyát.
5. Az élő talajtakarás (here, lucerna) szintén csökkenti a talaj hőmérsékletét és visszaszorítja a gyomosodást.
6. Érdemes hőtűrő, szárazsághoz kevésbé érzékeny növényfajtákat választani, mint a cékla, sárgarépa, batáta, hagymafélék vagy a szabadföldi paradicsomfajták. A helyi tájfajták is előnyösek, hiszen évszázadok alatt alkalmazkodtak az adott klímához.
7. A kert szélén telepített szélfogó cserjesor vagy kukoricasor segít mérsékelni a szárító szeleket.
8. A lombhullató fák, pergolák vagy futtatórácsok kellemes, hűsítő zugokat alakítanak ki.
9. A mediterrán és szárazságtűrő növények, mint a levendula, zsálya, kakukkfű vagy cipruska, kiválóan alkalmazkodnak a forró, száraz időszakokhoz.
10. Az öntözést mindig a reggeli vagy esti órákra kell időzíteni, mert ilyenkor a mély öntözés sokkal hatékonyabb, és kevesebb a párolgási veszteség, mint a napközbeni locsolásnál. A gyepet elegendő heti 2-3 alkalommal mélyen megöntözni, míg az ágyások és bokrok számára az automata csepegtető rendszerek jelentik az ideális megoldást.

Összegzésként a szakember hangsúlyozza, hogy a szélvédett, árnyasabb kiskertekben lassabban szárad ki a talaj, és a hőérzet is enyhébb. Kis tavak, csobogók vagy árnyékos lugasok is hűsítő hatásúak, amelyek segítik a kellemes mikroklíma megteremtését.