Nagy Z. Róbert • 2025. augusztus 19. 05:58
A kertekben élő csigák, közülük is kiemelten a meztelen csigák nagy károkat tudnak okozni az egész tenyészidő során. Megjelenésük főként a csapadékhoz, öntözéshez kapcsolódik, ami így elég ellentmondásos: aszályos időszakban várjuk az életmentő esőt, ami, ha megjön, megjelennek a pusztítást hozó csigák is.
Szabadalmaztatott, de szabadon használható módszer
A tejsavó csalogató hatásának felismerése egy új környezetbarát hatékony védekezési lehetőség kidolgozásához vezető út első lépésének tekinthető. A csapdázás ugyan munkaigényes, de hatékony, így kipróbálása a meztelen csigák által fenyegett növényállományokban javasolt. Az eljárást dr. Rákóczy György szabadalmi oltalomban részesíttette, amelyet felkínált nemzeti szintű hasznosításra. Tejsavó alapú csiga csalogató és csigaölő szer nem ismeretes a mezőgazdasági kártevőkről szóló szakirodalomban, és a hazai és angol nyelvű meztelen csigák elleni védekezésről szóló websiteokon sem szerepel.
A szabadalom jelentősége, hogy toxikus anyagot, mérget, zoocid hatású anyagot nem tartalmazó tejsavóval történő módszeres csapdázással megelőzhető a meztelen csigák nemzetgazdsági és népélelmezési jelentőségű kártétele. A módszer kipróbálását elsősorban házikertben kertészeti növények, főleg zöldségfélékkel és dísznövények, illetve szamóca termesztésével foglalkozók részére javasolják a kifejlesztők Dr. Rákóczy György és Dr. Pénzes Béla.
Estétől reggelig, és a nedvesebb helyeken aktívak
A meztelen csigák a szántóföldi és kertészeti növények régről ismert kártevői. Kártételükkel jelentősen megnehezítik a kertészeti üzemek és különösen a házikertekben kertészkedők dolgát. Az általuk okozott kártétel a lágyszárú termesztett növényeken, zöldségféléken jelentkezik. Különösen jelentős kártétel alakul ki a gondozatlan területekkel határos házikertekben, ahol a csigák az elgyomosodott növényállományokban kiváló rejtekhelyeket találnak. A csigák nedvességkedvelő, fénykerülő állatok, így kártételüket okozó táplálkozásuk az esti óráktól kezdődik és a reggelig tart. A harmat felszáradását követően hamarosan rejtekhelyeikre vonulnak. Csapadékos időjárás esetén tömegesen hagyják el rejtekhelyeiket, ilyenkor a növények leveleinek, hajtásainak lerágásával súlyos károkat okoznak.
Gyomos növényállományban a talaj felszínén, növények alá húzódva tartózkodnak egész nap, majd este ismét megjelennek a kerti növényeken. Különösen kedvező életfeltételeket találnak természetes és mesterséges felszíni vizek közvetlen közelében. A meztelen csigák elfogyasztják az élő és a korhadó növényi részeket, bomlásban lévő szerves anyagot, állatok ürülékét, olykor elpusztult fajtársukat is.
Vannak bőven: hazaiak és invazívak
A hazai faunában hozzávetőlegesen mintegy 25 meztelen csigafaj fordul elő. Valamennyi faj táplálkozik növényi részekkel, így faji hovatartozástól függetlenül kisebb-nagyobb károk okozói lehetnek. A honos meztelen csigafajok a kertészeti növények gyakori kártevői, de kirívóan súlyos kártételt ritkán okoznak. A meztelen csigák növényvédelmi jelentősége az elmúlt néhány évtizedben ugrásszerűen növekedett. A kártétel fokozódása két, korábban nagyon ritka faj, a spanyol csupaszcsiga (Arion lusitanicus) és a barna nagy csupaszcsiga (Arion rufus) hazai megjelenésével és elterjedésével van összefüggésben. Ez a két invazív meztelen csiga faj a házikertekben első számú kártevővé lépett elő. Mindemelett az utóbbi években a szántóföldi lágyszárú növényállományokban is egyre nagyobb kártételt okoznak. Jelenlétüket és számottevő kártételüket a múlt század kilencvenes évitől észlelték a Dunántúl nyugati, majd a déli területein. Mára már az ország területének jórészén előfordulnak és nagyon súlyos károk okozói.
Hogy terjedtek el?
Fölmerül a kérdés, hogy a lassúságukról közismert állatok hogyan terjednek el egész kontinensen? Igaz, hogy kitartó mozgásra képesek, de ezzel önmagában nagy távolságokat nem tudnak áthidalni. Terjedésük passzív úton történik. Raklapokra, konténerekre felkapaszkodva a kiterjedt áruszállítás, fuvarozás révén potyautasként nagy távolságok megtételére képesek. Így válhatott az eredendően az Ibériai félszigeten honos faj Európa területének nagyrészén jelentős kártevővé. Elszaporodásukat a természetes ellenségeik hiányában, a kedvező időjárási körülmények között gyakorlatilag semmi sem korlátozza.
Csiganyál és rágásnyomok
A növényállományban a csigák jelenlétét a növényen és a talajon hátrahagyott csillogó csiganyál, majd a megrágott kilyuggatott levelű növények jelzik. Nappal rendszerint rejtekhelyeikre, elgyomosodott növényállományokba, talaj rögök közé húzódnak. A két igazán jelentős faj a spanyol csupaszcsiga és a barna nagy csupaszcsiga megjelenését tekintve nagyon hasonló. Mindkét faj barna színű, a kifejlett példányok méretében látható eltérés van. A spanyol csupaszcsiga 7-10 cm hosszú, míg a barna nagy csupaszcsiga 10-15 cm hosszú, az utóbbi kinyújtózkodva megközelíti akár a 20 cm hosszúságot is. A két faj életmódja is nagyon hasonló. Évente egy nemzedékük fejlődik. Tojás alakban a talajban telelnek, majd tavasszal kikelő fiatal csigák, rendszerint a nyár végére érik el az ivarérett állapotot. Hímnős állatok, ebből adódóan minden egyed párosodást követően képes a tojások lerakására. Tavasszal az elvetett magból alighogy kikelt a növény, máris jelentkezhet a csiga-kártétel. A frissen kipalántázott zöldségféléket és lágyszárú dísznövényeket az ültetést követő éjszaka gyakran tarra rágják a meztelen csigák.
Kártételük olyan növényeken is jelentkezik, amelyeket más kártevő állatok egyáltalán nem károsítottak. A közismert bársonyvirágot, másnéven a büdöskét messze elkerülik a növényevő rovarok. Ezzel szemben a meztelen csigák a parkokba, díszkertekbe ültetett bársonyvirágnak jó esetben is csak a szárcsonkját hagyják meg. A zöldségfélék között igazán nem válogat. Legyen levélzödség, gyökérzöldség egyaránt kedvére való. Különösen kedveli a talajt takaró növényeket, salátát, káposztaféléket, szamócát. Ezeknek a növényeknek talajra boruló levelei alatt nappal is meghúzódhatnak, és a kártétel már alkonyatkor kezdődhet. A kártételt a meztelen csigák a reszelőnyelvükkel okozzák. Lyuggatják, majd teljesen lerágják a növények leveleit. Különösen nagy veszélyt jelentenek a frissel kipalántázott zöldségfélékre. A gyökérzöldségfélék gyökerébe, gumójába odvakat rágnak, a szamóca termését sokszor már zölden elfogyasztják.
Kártételük részben az általuk okozott közvetlen kártételben, a növényállományok teljes, vagy részleges megsemmisülésében jelentkezik. Ezen túlmenően nem lebecsülendő az a pénzben nem igen kifejezhető kártétel, ami abban jelentkezik, hogy a házikertben, hobbikertekben kertészkedők kedvét előbb utóbb elveszik a kertészkedés folytatásától.
Így védekezhetünk a meztelen csigák ellen
A csigák elleni védelem házikertekben nem egyszerű. Számos praktika ismert a csigák elleni védelemre. Régi, házilagos módszerek közül említhető a veszélyeztetett növényállományba nedves rongyok kihelyezése, majd az alájuk behúzódott csigák reggeli összegyűjtése. A meztelencsigákat az erjedő, bomlásban lévő anyagok illata vonzza. A félbevágott, túlérett, talajra helyezett sárgadinnye igazi csigacsalogató csemege. A csigák által látogatott helyekre vízlevonó hatású műtrágyák kiszórása is megnehezíti a csigák dolgát. A talajba süllyesztett edénybe öntött sör csigacsalogató hatása a kertészkedők körében közismert. Addig, amig csak a honos meztelen csigafajok veszélyeztették a növényeket e módszerek, párosulva a kertész kitartásával többé-kevésbé működtek.
Kémiai védekezési módszerek közül egyedül a metaldehid hatóanyagú készítmények vannak forgalomban, amelyek mérgező tulajdonságuk miatt egyes zöldségféléknél egyáltalán nem, vagy csak szigorú szabályok betartásával használhatóak. Éppen ezért lett hasznos a vegyszermentes védekezési lehetőséget kínáló a csigákkal küzdő házikerttulajdonosok számára Dr. Rákóczy György gyermeksebész megfigyelése, miszerint a tejsavó a csigákra erősen csalogató hatású.
A tejsavós csapdázás
A talajszintbe süllyesztett, savóval félig megtöltött műanyag edényeket a növényállományban mozgó csigák az éjszaka folyamán felkeresik, a tejsavóból táplálkoznak és többségük már nem képes az edény elhagyására. Amelyik mégis, a következő éjszakai látogatása során többnyire a csapda fogságába kerül. A csalogató anyagban elpusztult csigákat két-három naponta elvégzett leszűréssel javasoljuk eltávolítani, és csalogató folyadék a savó elpárolgott részének pótlásával regenerálható. A tejsavó csalogató hatását 2-4 hétig is megőrzi.
A csapdák különösen nagyszámú csigát fognak csapadékos időjárás esetén, amikor a csigák éjszakai mozgása fokozott. Megfigyeléseink szerint az általunk csapdázott, csigákkal erősen „fertőzött” területen 20 csapda, három éjszaka több mint 3000 meztelen csigát fogott
- mondta ez eljárás kifejlesztője. A tejsavó kihelyezésére nem szükséges speciális edény. Kihelyezhető, a talajba süllyesztett, fél literes a műanyag salátás tálba, vagy más műanyag edénybe. A tejsavó csapdázási célú felhasználásának egyik lehetséges egyszerű módja 1,5 literes pet palackon aljától 15-18 cm-távoságra a palack két oldalán „ablakot” vágunk, oly módon, hogy a nyílás alja közel vízszintes legyen, és a kivágott ablakot felülső oldalán nem vágjuk körbe. A csapdát a talajba süllyesztjük oly módon, hogy az ablakok alja 1-2 cm-rel a talajszint felett legyen. A talajba süllyesztés után feltöltjük tejsavóval, oly módon, hogy a savó szintje 5-6 cm-re legyen a talaj szintjétől. A csapdákat a kihelyezést követően 2-4 naponta ellenőrizzük. A csapdába esett állatokat az „ablakokon” keresztül kiöntjük egy edénybe, majd egy lyukas aljú műanyag virágcserép segítségével a csapda tartalmát leszűrjük. A folyadékot visszaöntjük a csapdába, és az elpárolgott tejsavót pótoljuk.
A csapdákat a veszélyeztetett növényállományban, illetve búvóhelyül szolgáló gyomos terület mentén érdemes kihelyezni, ahonnét a csigák betelepülése várható. Vizsgálataink során, a nyár folyamán júliusban és augusztusban végzett rendszeres csapdázás csiganépesség csökkentő hatása, a következő évben már észlelhető volt
- említette a szakember.