Agrárszektor • 2026. szeptember 25. 11:29
Eddig se volt indokolt eszköz az élelmiszerinfláció ellen, de a legfrissebb adatok fényében végképp nem szól érv a kivezetése ellen.
A modernkori történelmünk során rendre bebizonyosodik, hogy a piacgazdaság mechanizmusait torzító intézkedések hosszú távon többet ártanak, mint használnak. Ha ideig óráig el is takarnak egy problémát, előbb, vagy utóbb mindig kiderül, hogy nem jelentenek valódi megoldást. Az árrésstop is egy ilyen adminisztratív beavatkozás: az infláció megfékezésének indokával 2025 tavaszán bevezetett intézkedés minél tovább marad velünk, annál több problémát okoz nem csak az élelmiszerlánc szereplői, de valójában a fogyasztók szempontjából is.
A beszállítók számára az egyik legnagyobb problémát az okozta, hogy mivel maximum 10% árrést alkalmazhatnak a kereskedők, úgy a fogyasztói árakból könnyedén visszaszámolhatóvá vált minden átadási ár. Egy szempillantás alatt kiderült, hogy egy adott beszállító milyen áron értékesíti a terméket a különböző partnereknek. A gyártók félve őrzött titka, az árkialakítási stratégiájuk vált szinte teljesen láthatóvá. Márpedig a gyártóknak az értékesítési áraik kialkudása során több tényezőt is figyelembe kell venniük, kezdve onnan, hogy az adott termékből mekkora mennyiséget vásárol a kereskedelmi partner, egészen addig, hogy milyen más terméket és mekkora mennyiségben szerez még be a partner a beszállító portfóliójából.
Az átadási árak kvázi transzparenssé válása azt eredményezte, hogy minden kereskedő partner a többi kereskedőnél látható legalacsonyabb átadási árat kívánta elérni akkor is, ha más terméket nem is vett át a beszállítótól.
Az intézkedés eredményeként fény derült arra is, hogy a kereskedők gyakran szignifikánsan eltérő árazási gyakorlatot követnek a saját márkás termékeik és a gyártói termékek árának meghatározásakor. Utóbbira jóval magasabb árrést alkalmaznak, ami a magyarországi gyártói márkák tulajdonosainak valójában előnytelen.
Hosszasan elemezhetnénk azt, hogy vajon a 10% árrés a kiskereskedelmi szereplők költségeit figyelembe véve mire elég. Ezek a költségek termékkategórinként eltérőek, hiszen más kezelést igényel a natúr joghurt, mást egy palack étolaj, vagy a sertéscomb. Megjegyzendő, hogy egy natúr joghurt átadási árának 10%-a és egy palack étolaj átadási árának 10%-a között mekkora a különbség abszolút értékben. További szempont lenne a kategóriák eltérő forgási sebessége is. Abban mindenesetre biztosak lehetünk, hogy a legtöbb termék esetében a 10%-os árrés nem fedezi a kereskedő felmerülő költségeit, így a termék fogyasztói ára nem annak valódi költsége alapján kerül kialakításra, ami félrevezeti a fogyasztókat.
Az árréstop a beszállítók szempontjából szintén hátrányos következménye volt az is, hogy a kereskedők az intézkedés által érintett termékek esetében elszenvedett veszteségeiket részben úgy kompenzálták, hogy azoknál a termékeknél, amelyeket nem érintett a szabályozás, megpróbálták lenyomni a beszerzési árakat. Így ezeknél az élelmiszereknél a fogyasztói ár emelése nélkül növelni tudták az árrésüket a beszállítók kárára.
A magyar élelmiszergazdaság szereplői számára hátrányos következménye az intézkedésnek az is, hogy a kereskedői veszteségminimalizálás egyik meghatározó eszköze az olcsó importtermékek beszerzésének növelése lett. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az elmúlt másfél évben ismét csökkent a magyar termékek aránya a fogyasztói kosarakban.
Az elmúlt másfél év alatt a globális piacok alakulása, a gazdasági környezet változása kezelte az élelmiszerinflációt (az árrésstop helyett). Az üzletek polcain megtalálható élelmiszerek árai a KSH adatai szerint 2025. novembere óta csökkennek, vagyis negatív az infláció ebben a termékkörben. 2026 júliusában már közel 5%-kal volt alacsonyabb a dohány és italtermékektől, valamint a vendéglátástól megtisztított élelmiszer árszint, mint egy évvel korábban. (Az általános élelmiszerinflációs szám ennél magasabb, de azt a dohány- és italtermékek, valamint a vendéglátás árainak emelkedése okozta.)
Mindezek alapján számunkra egyértelműnek tűnik, hogy az árrésstop eddig se volt indokolt eszköz az élelmiszerinfláció ellen, de a legfrissebb adatok fényében már végképp nem szól érv a kivezetése ellen.