Így bénul le a hazai növénybiztosítás – szigorúan kötöttek a feltételek

Agrárszektor • 2026. november 17. 11:31

Az agrárbiztosítások alapjául szolgáló számításokat még egy másik éghajlatra találták ki.

Véleményem szerint mára, azaz 2026-ra a referenciahozam felhasználása és számítása idejét múlt gyakorlattá vált, és mostanra jobban gátolja a gazdák tevékenységét, mint amennyire segíti. Nem vitatom, hogy létrehozása idején és az azt követő években jól működhetett, azonban elsősorban az időjárásváltozások miatti terméskiesések, valamint az egyéb felmerülő problémák és változások miatt használata ma már problémákat vet fel.

Ahhoz, hogy megértsük, miért jelent problémát a referenciahozam felhasználása az agráriumban, először meg kell értenünk, hogyan számoljuk ezt a paramétert. A gazdák az egységes kérelemben minden évben növényekre bontva leadják az Államkincstár felé a termés mennyiségét, amelyből az adott év referenciahozama keletkezik. A későbbi számítások során az elmúlt öt év növényenkénti hozamait vesszük alapul, majd azokból kivesszük a legkisebbet és a legnagyobbat, végül pedig a maradék háromból számolunk egy átlagot.

A két legtöbbet emlegetett kockázat, azaz a tavaszi fagy és az aszály esetében a piaci növénybiztosítók üzemi szinten vizsgálják a hozamot. A károsodott növénykultúra minden tábláján hozambecslést végeznek, majd ezek átlagából számolják ki a növény adott évi hozamát. Később ezt viszonyítják az egységes kérelem adataiból származó referenciahozamhoz. 

Ezzel az alábbi esetekben vannak problémák:

  • Amennyiben egy vagy több évben az adott növényből nem termelt az adott cég vagy magánszemély, akkor a számításhoz a megyei referenciahozamot kell behelyettesíteni, vagy ha olyan nincs, akkor az országos referenciahozamot.
  • Amennyiben az öt évből valamelyikben valaki véletlenül elírta a referenciahozamot (rossz helyre tette a tizedes vesszőt), az később nem javítható, bármilyen bizonyító erejű dokumentummal sem.
  • Amennyiben gazdaságátadás történik, vagy öröklés szülőről, nagyszülőről gyerekekre, akkor az addig művelt, használt földnek sem lehet a saját referenciahozamával számolni, hanem ebben az esetben is a megyei referenciát kell alkalmazni, ami jelentősen csökkentheti a referenciahozam értékét.
  • Amennyiben egy adott cégnek több megyében van területe, és valamelyik növényének nincs referenciahozama, akkor a cég székhelye szerinti megyét kell referenciának venni. Ha például egy Jász megyében bejelentett cégnek Keszthelyen is van földje, akkor a Jász megyei referencia hozammal kell számolni.
  • Amennyiben az adott cégnek, termelőnek az adott növényből öntözött területe is van, az is beleszámít a hozam számításába, így hiába van, vannak nagyon aszályos táblái, a hozamot az öntözött terület az adott növényből felfelé húzza, ami ahhoz vezet, hogy legtöbbször nem történik kárkifizetés.

Az elmúlt években az is jelentős problémát jelent, hogy az időjárásváltozások miatt az ország jelentős területén jelentős mértékben lecsökkentek a referenciahozamok. Az elmúlt öt évben például két nagyon rossz év is volt, sőt sajnos előfordult nullás év is. Ezeknél tehát hiába vesszük ki a legkisebbet, az ötéves átlag számíásakor még egy nagyon alacsony marad a hozamadatok között, ami erősen lefelé húzza az átlagot. Mindezek miatt vannak olyan megyék ahol már 3 tonna/hektáros referenciahozammal találkozunk a kukorica esetében, de az őszi vetésű növények referenciahozama is jelentősen csökken.

A csökkenő referenciahozamok miatt ugyanis egyre alacsonyabb az a hozamszint, amely alatt a biztosítók egyáltalán kártérítést fizetnek. Így hiába szenved jelentős terméskiesést egy gazdaság, ha a tényleges hozam nem csökken a referenciahozam felére, a termelő nem számíthat kifizetésre. 

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
kukorica, aszály, terméshozam, biztosítás, agrárbiztosítás, gazdaságátadás, egységes-kérelem, gazdák, magyar-Államkincstár, tavaszi-fagy, metszet,