Hárít az EU – Honnan lesz így pénze a gazdáknak 2028 után?

Agrárszektor • 2026. november 18. 16:27

Idehaza csak a következő hónapot szeretnénk túlélni, miközben Brüsszelben hangos csörte zajlik az EU következő ciklusáról.

Brüsszelben és a tagállamok fővárosaiban hangosan zajlanak a csörték az EU következő hétéves költségvetéséről, idehaza a többség a következő hónapot szeretné túlélni, közben az uniós agrárminiszterek lényegében megegyezésre jutottak a Közös Agrárpolitika általuk elképzelt 2028 utáni kereteiről és indul a KAP-tervezés. A nagy kérdés, ha uniós szinten nem teszik meg, akkor odahaza zsebbe nyúlnak-e a tagállamok és ha igen, milyen célok érdekében bővítik az agrárforrásokat?

Fogalmazhatunk úgy, hogy gúzsba kötve táncolva hozták össze az agrárminiszterek a saját szakmai megállapodásukat, hiszen nagyobb erők mozogtak a befolyásából sokat vesztett európai agráriumnál, és az ő korábbi ellenállásuk ellenére lényegében megszűnik az EU Közös Agrárpolitikájának pénzügyi, tervezési és végrehajtási önállósága. Társjogalkotóként az Európai Parlament még majd biztosan több tartalmi elem megváltoztatását el fogja érni, de a tartalmi struktúra lényegében készen van, éppen csak a pénzügyi fedezete bizonytalan még.

Az agrárforrások bővítésének lehetősége elegánsan a tagállamokra van tolva, akik lényegében három eszköz közül választhatnak:

  1. a kötelezően tartalékba helyezendő uniós forrásaik egy részét agrárcélokra fordítják,
  2. vidéki térségeik fejlesztését a meglévő uniós forrásaikból legalább részben a KAP különböző intézkedésein keresztül valósítják meg, vagy
  3. magas szintű társfinanszírozást adnak az EU-s források mellé a nemzeti költségvetésükből.

Ha már uniós szinten nem is képes megvédeni az érdekeit az európai agrárszektor, most azt a feladatot kapta, hogy tagállamonként külön-külön, mindenkinek a maga fővárosában kell meggyőzően érvelni, miért érdemes minél inkább megőrizni a fenti eszközök bármelyikével az eddigi agrárkiadások szintjét, és miért jó befektetés az EU-s pénzeket minél nagyobb arányban a Közös Agrárpolitika eszközrendszerén keresztül felhasználni. Önmagában a jövedelembiztonság vagy versenyképesség hagyományos hívó szava nem biztos, hogy elegendő érvrendszert ad majd ehhez.

Az agrárszakma idehaza is minden bizonnyal számos olyan megfinanszírozandó feladatot fel tud sorakoztatni, amelyet kulcsfontosságúnak tart a maga jövője szempontjából és viszont szeretne látni majd pályázati felhívás formájában 2028 után. Most viszont más helyzetben vagyunk, mint a korábbi KAP-ciklusokban és sokat is tanul(hat)tunk ez eddigi programjaink működéséből, eredményéből.

Egyik oldalon nagyon felértékelődött, hogy társadalmilag-politikailag is értelmezhető módon kell bemutatni a szükségleteinket és a KAP-ra fordított forrásokból származó társadalmi-gazdasági hasznokat, másik oldalon pedig fókuszálni kell az erőforrásokat. A két szempontnak a legnagyobb közös halmaza a klímaalkalmazkodás lehet, mint keretrendszer.

Ennek kényszere, sikertelenségének következménye ugyanis ma már minden magyar honpolgár számára átélhető, tehát társadalmilag értelmezhető és elfogadható cél, hiányának következménye elmagyarázható és számszerűsíthető, ami a politikai elfogadhatóságát is növelheti az ebbe való befektetésnek. Ha pedig valaki nagyon keresi a hagyományos agrártámogatási célok megvalósításának hagyományos eszközeit, nyugodtan mondhatjuk, hogy enélkül ma már nincs jövedelembiztonság, nincs versenyképesség.

A másik oldalon pedig a mindenképpen jelentkező, csak a hazai döntésektől függő mértékű pénzügyi korlátok miatt kell azt mondani, hogy 2028 után összpontosítanunk kell az erőforrásokat: ami a KAP klímaalkalmazkodást elősegítő keretrendszerébe nem fér bele, az hátrébb kerül a sorban vagy meg sem jelenik. Igen, ez eddigi pályázati konstrukciók, célzott kedvezményezetti körök kényszerű elhagyását jelentheti. Így is rengeteg olyan fontos és kötelezően támogatandó célterület van a KAP-ban, amire forrást kell majd allokálni – a termeléshez kötött támogatásoktól az együttműködések ösztönzéséig.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
agrárpolitika, agrártámogatás, brüsszel, európai-unió, finanszírozás, költségvetés, közös-agrárpolitika, klímaváltozás, alkalmazkodás, metszet,