Összehangolt válaszokra van szükség az erdőgazdálkodásban a klímaváltozás kihívásaira.
Átfogó tanulmányt készíttet az Európai Bizottság a mezőgazdaság éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásáról.
Megoldhatatlan feladványnak tűnik az alkalmazkodás, az egyértelműnek tűnő válaszok gyakorlati megvalósítása nem egyszerű.
A partnerek együttműködnek a vízgazdálkodásban, klímaalkalmazkodásban és az agrár-élelmiszeripar ökológiai lábnyomának csökkentésében.
Nagyszabású erdészeti kísérlet kezdődik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében.
A klímaváltozás és túlfogyasztás miatt szemléletváltásra és alkalmazkodásra van szükség.
Egyre többen gondolják úgy, hogy az európai mezőgazdaság jövője a regeneratív gazdálkodásban rejlik.
Fennáll a kockázat, hogy az EU alkalmazkodást célzó politikája nem tart lépést az éghajlatváltozással.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás keretében fokozni kell a kutatás-fejlesztési tevékenységet és azok támogatását a borágazatban.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás az erdőgazdálkodás legfontosabb célkitűzése.
A sekély tavak, mint például a Balaton, különösen érzékenyek a klímaváltozásra, mert gyorsabban melegednek fel és hűlnek le, mint a mélyebbek.
Az állattartóknak az ilyen szélsőségesen meleg időben gondoskodniuk kell állataik jólétéről és védelméről.
Rétjeink és kaszálóink leggyakoribb tarackos pázsitfűfajai igen hasznosak lehetnek, ezeket érdemes tudni róluk.
Több gyenge pontja is van a magyar mezőgazdaságnak, amiből nehezen ugyan, de ki lehet lábalni.
2027-ig 2900 milliárd forint áll rendelkezésre ahhoz, hogy a gazdálkodók megvásárolják a legkorszerűbb technológiákat.
A vegyszereknek ellenálló, rákszerű paraziták okoznak borzalmas pusztítást az izlandi halállományokban.
A természetben előforduló idegenhonos inváziós növények egy része kertekből, parkokból szabadul ki.
A savanyúfüvek a változatos élőhelyekhez szerteágazó morfológiai sokféleséggel alkalmazkodtak.
Egy friss vizsgálat eredménye szerint az inváziós kvagga kagyló sikeres balatoni elterjedésének oka a táplálékszegény környezethez való jobb alkalmazkodás.
A következő időszakban kiemelt fontosságú lesz a magyar gazdák digitális képzettségének fejlesztése.
A növényeknél is vannak fertőző betegségek, amelyek terjesztésében nagy szerepet játszanak a vírusvektorok.
Több kutatás igazolja, hogy a túlzott műtrágyahasználat, valamint a nem megfelelő talajerő-gazdálkodás és talajművelési gyakorlatok jelentős károkat okoznak.
Magyarországon több mint 22 800 tonna halat termeltek a tógazdaságokban, ami több mint 16%-kal haladja meg az előző évi mennyiséget.
Megjelent az agrárminiszter rendelete a madárinfluenza megelőzése érdekében a víziszárnyas ágazatnak nyújtott csekély összegű támogatásról.
A talajtípus meghatározza a kert adottságait, de némiképp módosítható, van lehetőség korrekcióra.
Az utóbbi évek különös kihívások elé állították a repce termesztőket. Míg 10 évvel ezelőtt a termésszint növelése állt a középpontban, mára a termésbiztonság, a kockázatok minél jobb kezelése és ezek által a gazdaságos termesztés fenntartása a célkitűzés.
CLAAS ROLLANT és VARIANT: két út, egy cél – tökéletes bála, kompromisszumok nélkül
