Most már biztos: csak így lehet eredményes a magyar erdőgazdálkodás
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás az erdőgazdálkodás legfontosabb célkitűzése.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás az erdőgazdálkodás legfontosabb célkitűzése.
A sekély tavak, mint például a Balaton, különösen érzékenyek a klímaváltozásra, mert gyorsabban melegednek fel és hűlnek le, mint a mélyebbek.
Az állattartóknak az ilyen szélsőségesen meleg időben gondoskodniuk kell állataik jólétéről és védelméről.
Rétjeink és kaszálóink leggyakoribb tarackos pázsitfűfajai igen hasznosak lehetnek, ezeket érdemes tudni róluk.
Több gyenge pontja is van a magyar mezőgazdaságnak, amiből nehezen ugyan, de ki lehet lábalni.
2027-ig 2900 milliárd forint áll rendelkezésre ahhoz, hogy a gazdálkodók megvásárolják a legkorszerűbb technológiákat.
A vegyszereknek ellenálló, rákszerű paraziták okoznak borzalmas pusztítást az izlandi halállományokban.
A természetben előforduló idegenhonos inváziós növények egy része kertekből, parkokból szabadul ki.
A savanyúfüvek a változatos élőhelyekhez szerteágazó morfológiai sokféleséggel alkalmazkodtak.
Egy friss vizsgálat eredménye szerint az inváziós kvagga kagyló sikeres balatoni elterjedésének oka a táplálékszegény környezethez való jobb alkalmazkodás.
A következő időszakban kiemelt fontosságú lesz a magyar gazdák digitális képzettségének fejlesztése.
Nem szorulnak emberi segítségre a Magyarországon áttelelő fehér gólyák, mert már alkalmazkodtak az itteni időjáráshoz.
Egyre nagyobb gondokat okoz a klímaváltozás.
A jövőben kiemelt fontosságú lesz az ökoszisztémák védelme, helyreállítása.
A klímaváltozás veszélyezteti egyes költöző madarak élőhelyét.
Egyre népszerűbbek.
Konszolidálódhat az élelmiszeripar?
A jövő mezőgazdasága nagyon más lesz, mint amit most ismerünk.
Újra kell gondolni a Zöld Megállapodásban rögzített mezőgazdasági célértékeket.
Tényleg zöldbe borulhat az Antarktisz?

A magyar gazdák egy része inkább a kisebb traktorokat keresi, mind az új, mind a használt modellek népszerűek.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.