Szemléletváltásra a "túlfogyasztás", a "dobd el kultúra" miatt van szükség, az alkalmazkodás pedig a melegedő, egyre aszályosabb időjárás miatt szükséges - fejtette ki Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke. Rácz Lajos klímatörténész, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának egyetemi tanára a podcastban a szemléletváltozással kapcsolatban azt mondta: nem hisz a kampányokban, csak az "aprómunkában". Az iskolai tananyagban, a tömegtájékoztatásban, a közbeszédben kell figyelmeztetni a túlfogyasztás veszélyeire, de tisztában kell lenni azzal is, hogy a túlfogyasztás mögött ott van a "marketingipar", amely "kemény ellenfél" - jegyezte meg.

Olyan jelenség jöhet, ami miatt akár a felére eshet a fák termése

Az erdőtüzek füstje a légkör magasabb rétegeiben szétterjedve tartósan, akár hónapokon át leárnyékolhatja a napfényt.

Rácz Lajos az alkalmazkodással kapcsolatban azt emelte ki: kérdés, hogy "milyen alkalmazkodási kapacitásunk van", kik maradnának életben. Példaként megjegyezte: a vizsgálatok szerint katasztrófahelyzetben a hajléktalanoknak jobbak a túlélési esélyeik. A szakember, aki fordítója a nemrégiben megjelent Klíma és társadalom Európában - Az utolsó ezer év című kötetnek, kifejtette: a Föld geológiai élettartamának 90 százaléka idején nem voltak sarki jégsapkák. Jelenleg pedig - egy kis jégkorszak után - a klímaváltozás korában élünk. A kis jégkorszak a 14. századtól a 19-20. század fordulójáig tartott, a felmelegedés a század közepén megtorpant, aztán újraindult. Áder János megjegyezte: az 1980-as évek végén történt valami, és az addig is érzékelhető folyamat egy másik sebességbe kapcsolt, felgyorsult.

Nagy változásokat terveznek ezen a 100 ezer hektáron Magyarországon

Nagy István agrárminiszter a 16. Biodiverzitás Csúcstalálkozón beszélt arról, mi várható.

Rácz Lajos megjegyezte: a felmelegedés felgyorsulása 98,5 százalékban emberi tevékenység eredménye. "Nyolcmilliárdan vagyunk." Egy indiai tudós szerint technika nélkül a Föld 10 millió embert tud eltartani. Ennek a folyamatnak a vesztese a mediterrán térség, nyertese pedig Skandinávia. A Kárpát-medence a kettő között van - fűzte hozzá. Már érzékelhető, hogy a görögországi, dél-spanyolországi, dél-olaszországi bortermelés gondban van. Magyarország régiói pedig különböző ellenállóképességűek. Az Alföldön már érezhető a csapadék csökkenése, Szegeden 2-3 éve 275 milliméter csapadék esett, ez már félsivatagos klíma. Ugyanakkor a Dunántúl "jobban bírja" - mondta a szakember. Áder János elmondta: már 15 éve arról beszélt magyar borászokkal, hogy toszkán szőlőfajtákat érdemes telepíteni, mert az ottani éghajlat várható Magyarországon is, s ez más növényfajtákra is igaz. Már két évszakos ország vagyunk, a tavasz és az ősz szinte csak az április és az október - fűzte hozzá