agrarszektor.hu • 2020. június 17. 12:30
A korai repce számára későn jött az eső, a közép- és késői érésűeknél viszont sokat segített a szemtelítődésnél. Habár az őszi árpa aratása hamarosan kezdődhet, azoknál az állományoknál, amelyeknél a korábbi extrém csapadékhiány miatt a kalász alsó és felső harmadában nem fejlődtek szemek, az eső sem lehetett gyógyír, ugyanakkor a meglévő gabonaszemek biztosan teltebbek lesznek.
Elsősorban a napraforgónak és a kukoricának kedvezett igazán az elmúlt napokban lehullott nagyobb mennyiségű csapadék, az őszi vetésű gabonáknál viszont továbbra is legfeljebb közepes lehet az idén a termés - mondta a Világgazdaságnak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Az őszi árpa aratása - ha nem lesz addig folyamatosan hűvös idő - 10-14 nap múlva kezdődhet. Azoknál az állományoknál, amelyeknél a korábbi extrém csapadékhiány miatt a kalász alsó és felső harmadában nem fejlődtek szemek, az eső sem lehetett gyógyír, viszont a meglévő gabonaszemek teltebbek lesznek. Ez hektáronként legfeljebb negyedtonnás többlettermést jelenthet. A GOSZ elnöke szerint ahol megfelelően védekeztek a kórokozók ellen, ott nem lesz probléma a gombafertőzésekkel sem.
A korai repce számára későn jött az eső, a közép- és késői érésűeknél viszont a szemtelítődésnél szintén sokat segített. A szerencsésebb területeken nem egy óra alatt zúdult le az eső, hanem eloszlott három-négy napra, így a mélyebb talajrétegek vízháztartásán is segített. A hirtelen lezúduló csapadék viszont néhány helyen kimosta a termőtalajt.
Eltérő mennyiségű, 30-80 milliméter közötti csapadékról számoltak be az elmúlt időszakban a zöldségtermesztők, és mivel a korábbi extrém szárazságban országosan 50-100 milliméter hiányzott, vannak olyan területek, ahol már utolértük magunkat - jellemezte a helyzetet Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.
A szabadföldi zöldségek esetében pozitív, hogy a termőterületük jelentős része öntözhető, de azért ott is örültek az esőnek, mert a természetes csapadék mindig jobb, mint a mesterséges, ráadásul olcsóbb is. Néhány helyről kisebb jégkárról is beszámoltak, de ezek országosan nem nevezhetők jelentősnek. A hűvösebb májusi idő kifejezetten kedvezett a szabad földön termesztett zöldborsónak, hagymaféléknek, gyökérzöldségeknek és káposztaféléknek. Velük ellentétben a paradicsomra, a paprikára, az uborkára, a csemegekukoricára, valamint a burgonyára a hűvös negatívan hatott.