A tavalyihoz képest jelentősen csökkent a cukorrépa termőterülete Magyarországon, és ennek még komoly következményei lehetnek.
Sok gazdaság érdeklődik a vöröshagyma termesztése iránt, mivel számukra ez a kultúra nagyobb jövedelmezőséggel kecsegtet.
A klímaváltozás, a gazdasági nehézségek és a technológiai lemaradás komoly kihívásokat jelentenek a hazai bogyós gyümölcstermesztésnek.
A kormány 4,7 milliárd forint forrást különített el az Aszályvédelmi Akcióterv végrehajtására.
Az Agreste nyilvánosságra hozta a végleges adatokat Franciaország 2025-ös sárgadinnyeterméséről.
A globális paradicsompiac vegyes dinamikát mutat: a termelés, a termőterület és az árak alakulása régiónként jelentősen eltér.
Az összes főbb termesztőkörzetben jobb volt a termés a tavalyinál, kivéve a PACA régiót.
A Destatis 2025-ös évre vonatkozó, immár végleges adatai szerint az idei német cseresznyetermés volumene 37,3 ezer tonna lett.
Az uniós termelés a globális szamócapiac 11%-át teszi ki, a termőterület csaknem 90 ezerről 74 ezer hektárra zsugorodott.
A legfrissebb előrejelzés szerint a tavalyinál kisebb almatermés várható Franciaországban idén.
A rizs világszerte az egyik legfontosabb élelmiszer, több milliárd ember mindennapi táplálékának alapja.
Az országban mindössze egyetlen nagy létesítmény folytat egész évben zöldségtermelést.
A legnagyobb beszállító Marokkó volt, ahonnan 53 százalékkal több, 130,6 ezer tonna dinnye érkezett az uniós piacra.
Franciaországban az előrejelzések szerint kisebb lesz az őszibaracktermés a tavalyinál.
A szakaszos termesztés a kulcsa annak, hogy ne egyszerre, hirtelen ömöljön ránk a termés.
Lezárult a 2025-ös spanyol fokhagymaszezon, 15 százalékkal kevesebb termett a tavalyinál.
Becslések szerint mintegy 40-50 ezer tonnát takaríthatnak be a gazdák a hazai ültetvényeken.
Hiába nőtt a paradicsomtermesztés volumene Németországban, a belföldi termelés messze nem elegendő a szükségletek fedezésére.
Kína fejlettebb, keleti részén az őszibarack-termesztés területe csak az utóbbi 10 évben 50 százalékkal csökkent.
Magyarországon több mint 1300-an termesztenek dinnyét, közülük körülbelül 300-an sárgadinnyét is.
Romlik az exportteljesítmény, nő az importfüggőség, és egyre kevésbé képes az ország a belföldi piacot saját termékeivel ellátni a zöldség-gyümölcs ágazatban.
A legtöbb ember tudja, hogy a vadhús az egyik legtisztább és legegészségesebb fehérjeforrás, mégis kevesen fogyasztják rendszeresen.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárása és a kiszámíthatatlan piaci mozgások alapjaiban változtatták meg a szántóföldi növénytermesztés feltételeit.
A fordított áfa növelhetné a termelők versenyképességét Magyarországon a beruházások mellett.
Bár a pályakezdés nem minden esetben egyszerű az agráriumban sem, egyáltalán nem lehetetlen a helyzet.
