Száz évig tartó kutatás indult: a világ legfőbb gabonaféléit vizsgálják a tudósok

MTI • 2020. augusztus 6. 10:30

A vetőmagok élettartamát vizsgálják a norvégiai Spitzbergákon létrehozott globális magbank (Global Seed Vault) kutatói, akik a világ 13 fő gabonaféléjét vonták be a tervek szerint legalább száz éven át folyó kutatásukba.

Az első kísérleti magminták augusztus 27-én fognak megérkezni a vetőmagraktárba. Andreas Börner professzor, a Leibnitzi Növénygenetikai és Terménykutató Intézet (IPK) génbankjának illetékese elmondta, hogy öt növény - a búza, a rozs, a borsó, a saláta és a káposzta - magjaival fognak hozzájárulni a kutatáshoz. A magok a kísérleti mezőkön tavaly termesztett növényekből számaznak.

December 3-4-én rendezi meg a Portfolio Csoport kétnapos siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számít. Az esemény egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről. A konferencia napirendre veszi az ágazati szereplőit érintő legforróbb témákat és legfontosabb szabályozási változásokat is. A rendezvény az agrárium minden résztvevőjének – így valamennyi méretű gazdálkodónak, élelmiszeripari cégnek, inputgyártónak, gépforgalmazónak, termékkereskedőnek, illetve államigazgatási és érdekképviseleti szakértőnek – hasznos és naprakész információkat nyújt, illetve lehetőséget biztosít a networkingre és a kapcsolatépítésre is. Ne hagyja ki a siófoki Agrárszektor Konferenciát december 3-4-én!

AZ IPK az első intézmény, amely vetőmagokkal járul hozzá a kutatáshoz. Többi partnerünk jövőre csatlakozik

- tette hozzá Börner.

A következő 2-3 évben kilenc másik termény magja fog érkezni. A vetőmagokat mínusz 18 Celsius-fokon fogják tárolni a globális magtárban, ahol már több mint egymillió faj magját őrzik a földrengés- és atombiztos tárolóban. Párhuzamosan az öt génbankból származó mintákat az IPK speciális tárolóiban is elhelyezik mínusz 196 Celsius-fokos folyékony nitrogénben, hogy lassítsák öregedési folyamatukat.

Elképzelésünk szerint össze fogjuk hasonlítani a legelső magok minőségét a Spitzbergákon megőrzött magokkal száz év után. Ezért magokat és magőrleményeket tárolunk és elemezzük eredeti összetevőiket, hogy tisztázzuk a magromlás folyamatát száz év alatt

- mondta Manuela Nagel, az IPK Génbankjának kutatója.

Asmund Asdal, a NordGen norvég kutatóközpont vetőmagtár koordinátora szerint a kísérlet páratlan lesz. A szakember elmondta, hogy a jövő nemzedékeinek értékes információkkal fog szolgálni a magok életképességéről és pontos ismereteket nyújt ahhoz, milyen gyakran kell a magokat megújítani.

A magkonzerválás fő alapelve, hogy a jól megszárított és lefagyasztott vetőmagok nagyon hosszú ideig életképesek maradnak. Hogy milyen hosszú ez az időtartam, egyelőre nem ismert a kutatók előtt, akik feltételezik, hogy számos faj magjai akár évszázadokon át is életképesek maradnak. A magbankban idén elhelyezett vetőmagokat 2030-ban fogják tesztelni, és az azonos magmintákat utána minden tíz évben egészen 2120-ig.

Címkék:

vetőmag, kutatás, gabonafélék, tárolás, norvégia, génbank, magtár, biztonság, öregedés, élettartam, tárolástechnika,