Fontos mérföldkőhöz érkezett a magyar génmegőrzési stratégia: íme, a részletek

Az agráriumban nemesített növények ugyanolyan közkincsek, mint a természeti örökség, és a magyar nemzeti identitás részét képezik - mondta Semjén Zsolt. A rendezvényt "A táji adottságokhoz alkalmazkodó, a Kárpát-medencében régóta termesztett gyümölcsfajták megőrzésében való együttműködésről" szóló egyezmény aláírásának tizedik évfordulója alkalmából szervezték. A politikus beszélt arról is, hogy a természeti sokszínűség mellett létezik az erre épülő, évszázadok munkájával kialakított agro-biodiverzitás, amelynek megőrzése szintén kötelesség.

Semjén Zsolt elmondta, hogy a Tápiószelén működő génmegőrzési központ a világ 1800 ilyen intézményéből a 17., és a 8. Európában. A génbank különleges értéke, hogy olyan ősi tudást hordoz, amely nem íróasztalnál kitalált teória, hanem tapasztalati valóság - fűzte hozzá miniszterelnök-helyettes. A politikus kiemelte, hogy a tíz évvel ezelőtt aláírt egyezményben az evangélikus, a katolikus és a református egyház, valamint az agrártárca génmegőrző és tudományos intézményei megállapodtak, hogy a lelkészi, egyházi és rendi kertek génmegőrző fajtagyűjteményeket fogadnak be nevelésre.

- mondta Semjén Zsolt.

Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy csak egészséges és sokszínű természeti rendszerek biztosítják azokat a javakat, amelyek szükségesek a jóléthez. Ha ez a sokféleség elveszik, sérülékennyé válik a természeti rendszer, és az emberek kiszolgáltatottá válnak - közölte.

Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója elmondta, hogy rendszeresen viszi a gyerekeket különböző kertekbe, ahol ők meg szokták kérdezni tőle, miért nem néz ki az egész Kárpát-medence így. Balogh Péter Piusz premontrei rendi apát azt mondta, hálásak, hogy a 200. kert náluk jöhetett létre.

(Címlapkép forrása: MTI/Mónus Márton)