A Natura 2000 gyepterületen gazdálkodók számára nyújt támogatást az Agrárminisztérium.
A magyar nemzeti parkok évente több mint másfél millió látogatót fogadnak, és az ökoturisztikai létesítmények felét maguk működtetik.
Az ÖMKi a Föld napján egy új tájfajtával üzen a biológiai sokféleség megőrzéséért.
A KEHOP Plusz keretében elindult a biológiai sokféleség állapotának korszerű módszerekkel történő nyomon követését megalapozó kiemelt projekt.
Az emberi szervezetre is károsak lehetnek azok az invazív fajok, amelyek már Magyarországot is elérték.
Újabb mérföldkőhöz érkezik az Agro-ökológiai Program, a gazdálkodók az ügyfélkapus felületen követhetik nyomon kérelmeik állapotát.
A biológiai és kémiai növényvédelem nem zárja ki egymást – a fokozatos átállás és az integráció lehet a fenntartható út.
Újabb pályázatok jelentek meg a fenntartható mezőgazdaság jegyében Magyarországon.
A cél a biodiverzitás védelme élőhely-helyreállítással, erdőgazdálkodás fejlesztésével és környezeti edukációval.
Világszerte megnőtt az érdeklődés a biológiai megoldások iránt a mezőgazdaságban.
Balczó Bertalan szerint Magyarország páratlan természeti örökséggel rendelkezik.
A román agrártárca a súlyos kártevőfertőzésre és gazdasági nyomásra hivatkozva engedélyezte a Cruiser 350 FS nevű, az EU-ban betiltott neonikotinoid rovarölő szer használatát.
Az édesvízi fajok negyedét fenyegeti a kihalás veszélye, sürgős beavatkozásra van szükség.
Az Agrárminisztérium tájékoztatása alapján már ismert, hogy a Közös Agrárpolitika feltételességi szabályrendszere jövőre új előírással bővül.
Parányi rágcsáló formálja át a szántóföldeket, mindenütt különös nyomokat hagy maga után.
Az űrnövény-kutatás kettős célt szolgál: egyrészt a földi mezőgazdaságban, másrészt az űrélelmezésben is hasznosíthatóak a kutatási eredmények.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
Újabb tizenhat vonuló partimadárfajt soroltak át magasabb fenyegetettségi kategóriába.
Nagy István agrárminiszter a 16. Biodiverzitás Csúcstalálkozón beszélt arról, mi várható.
Két évvel ezelőtt fogadták el a Kunming–Montreal Globális Biológiai Sokféleség Keretrendszert, melynek végrehajtása most az elsődleges feladat.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.