Közös faj-, erdő- és vízvédelmi programot dolgoz ki az Agrárminisztérium és az MBH Bank.
Agrárminiszter: Kiemelt jelentőségű az erdészeti és természetvédő civil szervezetek támogatása.
Napjaink élelmezési rendszerei hatalmas rejtett költségekkel terhelik az egészségünket, a környezetet és a teljes társadalmat.
2024-ben már figyelni kell a vetésváltási szabályokra és a nem termő területek kijelölésére.
A Föld ismert virágos növényeinek 45 százalékát kihalás fenyegetheti egy új tanulmány szerint.
A biológiai sokféleség mellett az életminőségünk is áldozata lehet a világszerte közel 3500 idegenhonos inváziós faj előretörésének.
Javuló képet mutat az európai erdők állapota az EU Közös Kutatóközpontja szerint.
Magyarországon az Alaptörvény is célként tűzi ki a hazai élelmiszeripar és mezőgazdaság GMO-mentességének biztosítását.
Egy új tanulmány szerint az európai édesvizek biológiai sokfélegének javulása megállt, ezért sürgős cselekvésre van szükség.
Elkezdődött a tesztelés egy olyan projekt keretében, amelynek célja az állattenyésztésből származó kibocsátások környezeti hatásának csökkentése.
Az új Nemzeti Biodiverzitás Stratégia 2030-ig határozza meg az elérendő célkitűzéseket.
A magyar agrárminiszter szerint tovább kell erősíteni az osztrák-magyar agrárkapcsolatokat.
Le kell rombolni a klímaváltozáshoz kapcsolódó mítoszokat, ha a következő évtizedekben is hasonló színvonalon szeretnénk élni.
A regionális, illetve lokális léptékben gazdálkodó, alulról jövő természetvédelmi szervezetek szerepe is kiemelten fontos egy-egy víztest természeti értékeinek megőrzésében.
A kutatók szerint a korábban megállapítottnál jóval súlyosabb a fajokat érintő kihalási válság.
A biodiverzitás biztosítja környezetünk stabilitását és alkalmazkodóképességét, és ezáltal teszi a Földet az ember számára élhető hellyé.
A szakértők szerint a magyar mező- és erdőgazdasági területek felét veszélyezteti a talajromlás.
A volt köztársasági elnök szerint az utóbbi kétszáz év emberi tevékenysége szó szerint kizsigereli a Földet.
Az ökológiai gazdálkodás 2020-ban a hazai mezőgazdasági területek már több mint 6 százalékát tette ki.
Az ÖK kutatóinak vizsgálata szerint a szántók visszagyepesítése jelentős előnyökkel jár a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok számára.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.