Novembertől lényeges változás lép életbe a zártkertek jogi státuszában, ami várhatóan felpezsdíti e speciális ingatlanok piacát. Az új szabályozás értelmében a tulajdonosok kérhetik ingatlanjuk művelés alól kivett területté nyilvánítását, amennyiben az önkormányzat erre lehetőséget biztosít. A zártkertek az elmúlt évtizedekben fokozatosan alakultak át eredeti funkciójukból. A rendszerváltás előtt háztáji művelésre létrehozott, külterületi, mezőgazdasági besorolású ingatlanok egyre inkább lakhatási célokat kezdtek szolgálni. Napjainkban már kifejezetten a magas albérleti díjak és ingatlanárak elől menekülők számára jelentenek megfizethető alternatívát, annak ellenére, hogy infrastrukturális ellátottságuk gyakran hiányos.

A jelenség méretét jól mutatják a számok: Magyarországon becslések szerint több mint egymillió zártkert található. Míg 2001-ben mindössze 42 ezren éltek ilyen ingatlanokban, 2011-re ez a szám 89 ezerre nőtt, napjainkban pedig már meghaladhatja a 150 ezret. Az árak rendkívül széles skálán mozognak: néhány százezer forinttól indulnak, de a Balaton-felvidéken az átlagár már 81 millió forint, sőt, egyes esetekben a 100 millió forintot is meghaladja.

Az új rendelet várhatóan jelentős változásokat hoz a zártkertek piacán. A művelés alóli kivonás megszünteti a korábbi jogi bizonytalanságokat, és megkönnyíti a banki finanszírozás igénybevételét fejlesztésekhez vagy építkezésekhez. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek az ingatlanok továbbra sem válnak belterületté, így infrastrukturális adottságaik nem feltétlenül javulnak.

A Duna House szakértői szerint a változás következtében a kijelölt övezetekben felértékelődhetnek a kivonásra alkalmas telkek, míg a nem kijelölt területeken lévő zártkertek várhatóan alacsonyabb áron cserélnek majd gazdát. Az adásvételek száma jelentősen növekedhet, és az árak is emelkedésnek indulhatnak, különösen a kedvezőbb adottságú területeken.