A fürj a madarak osztályának tyúkalakúak rendjébe és a fácánfélék családjába tartozó faj. A természetes élőhelye a sík- és dombvidéki mezőgazdasági területek.
A fürj jellemzői és előfordulása
A fürj Európában és Ázsiában költ. Az eurázsiai kontinensen költő alfajok vonulnak, a telet az Európában költő madarak Észak-Afrikában és száheli zónában, az ázsiai madarak Indiában töltik. Afrika Szaharától délre található területein (elsősorban Kelet- és Dél-Afrikában), illetve Madagaszkár szigetén állandóan egy helyben élő, nem vonuló populációk élnek. A fürjet sikeresen betelepítették Réunion és Mauritius szigetére.
Sikertelen betelepítési kísérletek történtek az Amerikai Egyesült Államokba, Tahitire, a Seychelle-szigetekre, Ausztráliába és Új-Zélandra is. A fürj természetes élőhelye a sík- és dombvidéki mezőgazdasági területek, ahol főleg gabona- és lóheremezőkön, illetve extenzíven használt vagy parlagon levő réteken honos. A fürj a legkisebb európai tyúkalakú, bár nem mondható ritkának, mégis ritkán kerül szem elé rejtőzködő életmódja miatt.
A fürj testhossza nagyjából 16-18 centiméter, a szárnyfesztávolság 32-35 centiméter, testtömege pedig mindössze 75-135 gramm. A hím egyébként valamivel kisebb, mint a tojó. A fürj nyaka és begye rozsdabarna, fehér foltokkal, fekete pettyekkel, háta vörhenyesbarna, finom fekete mintázattal, alsó teste fehéres-sárga, csőre szürke, lába rózsaszín. A fürj nyaranta már kora hajnalban hallatja jellegzetes „pity-palaty” hangját, amiről a népies nevét, a pitypalaty-madarat is kapta. A fürj az egyetlen vonuló tyúkalakú, nálunk főleg április és október között tartózkodik, a telet Európa déli és Afrika északi részén tölti.
A fürj költése
A fürj évente általában kétszer költ. A kakas territóriumot tart, ahol több tyúkkal is párosodhat. A kis tyúk a földön kialakított fészkébe 9-13 tojást rak. A csibék 18 nap kotlás után kelnek ki. Csak a tojó vezeti őket, eleinte kizárólag rovarokkal táplálkoznak. Folyamatosan térnek át a magevésre. Kifejlett madarak táplálékában különféle gyommagvak dominálnak.
Melanisztikus egyedről lehet szó, de az is elképzelhető, hogy a madár egyszerűen beszennyezte tollazatát.
Az Agrárminisztérium új szabályozást vezetne be a foglyok szabadon engedését illetően.
A jelenség hátterében időjárási tényezők és betegségek állhatnak, nagy lehet még a baj.
Meglepő helyen bukkantak tőkés réce fészekre az Aggteleki Nemzeti Park munkatársai.
Madárinfluenza elleni vakcinázás indult ritka és nagy értékű állatkerti madárfajoknál.
A legfrissebb kutatás szerint a gyakori állatfajok sincsenek biztonságban a klímaváltozástól.
A talajtípus meghatározza a kert adottságait, de némiképp módosítható, van lehetőség korrekcióra.
Magyarországon több mint 22 800 tonna halat termeltek a tógazdaságokban, ami több mint 16%-kal haladja meg az előző évi mennyiséget.
Nem alakult jól a tavalyi év a piacon, de a cégcsoport így is milliárdos nagyságrendű adózott eredményt tudott elérni.
Megjelent az agrárminiszter rendelete a madárinfluenza megelőzése érdekében a víziszárnyas ágazatnak nyújtott csekély összegű támogatásról.
Pluszos és mínuszos eredményeket is mutattak a Bonafarm Csoport cégei, a Hungeritnél egészen a drámai veszteség.
Az utóbbi évek különös kihívások elé állították a repce termesztőket. Míg 10 évvel ezelőtt a termésszint növelése állt a középpontban, mára a termésbiztonság, a kockázatok minél jobb kezelése és ezek által a gazdaságos termesztés fenntartása a célkitűzés.
CLAAS ROLLANT és VARIANT: két út, egy cél – tökéletes bála, kompromisszumok nélkül
