A fürj a madarak osztályának tyúkalakúak rendjébe és a fácánfélék családjába tartozó faj. A természetes élőhelye a sík- és dombvidéki mezőgazdasági területek.
A fürj jellemzői és előfordulása
A fürj Európában és Ázsiában költ. Az eurázsiai kontinensen költő alfajok vonulnak, a telet az Európában költő madarak Észak-Afrikában és száheli zónában, az ázsiai madarak Indiában töltik. Afrika Szaharától délre található területein (elsősorban Kelet- és Dél-Afrikában), illetve Madagaszkár szigetén állandóan egy helyben élő, nem vonuló populációk élnek. A fürjet sikeresen betelepítették Réunion és Mauritius szigetére.
Sikertelen betelepítési kísérletek történtek az Amerikai Egyesült Államokba, Tahitire, a Seychelle-szigetekre, Ausztráliába és Új-Zélandra is. A fürj természetes élőhelye a sík- és dombvidéki mezőgazdasági területek, ahol főleg gabona- és lóheremezőkön, illetve extenzíven használt vagy parlagon levő réteken honos. A fürj a legkisebb európai tyúkalakú, bár nem mondható ritkának, mégis ritkán kerül szem elé rejtőzködő életmódja miatt.
A fürj testhossza nagyjából 16-18 centiméter, a szárnyfesztávolság 32-35 centiméter, testtömege pedig mindössze 75-135 gramm. A hím egyébként valamivel kisebb, mint a tojó. A fürj nyaka és begye rozsdabarna, fehér foltokkal, fekete pettyekkel, háta vörhenyesbarna, finom fekete mintázattal, alsó teste fehéres-sárga, csőre szürke, lába rózsaszín. A fürj nyaranta már kora hajnalban hallatja jellegzetes „pity-palaty” hangját, amiről a népies nevét, a pitypalaty-madarat is kapta. A fürj az egyetlen vonuló tyúkalakú, nálunk főleg április és október között tartózkodik, a telet Európa déli és Afrika északi részén tölti.
A fürj költése
A fürj évente általában kétszer költ. A kakas territóriumot tart, ahol több tyúkkal is párosodhat. A kis tyúk a földön kialakított fészkébe 9-13 tojást rak. A csibék 18 nap kotlás után kelnek ki. Csak a tojó vezeti őket, eleinte kizárólag rovarokkal táplálkoznak. Folyamatosan térnek át a magevésre. Kifejlett madarak táplálékában különféle gyommagvak dominálnak.
Az ezredfordulót követően sajnos több mint 50%-kal csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól.
A mosómedve látszatra szende és aranyos, ugyanakkor sok kárt okozhat a természetnek és akár az embereknek is.
A hortobágyi projekt hárommilliárd forint támogatással, az Építési és Közlekedési Minisztérium, mint konzorciumi partner bevonásával valósul meg.
Az etetők jelentős része kong az ürességtől vagy a megszokotthoz képest kevesebb madár és faj jelenik csak meg a kihelyezett élelmen.
Egyre több rovarevő madárfaj telel át Magyarországon, köztük a vörösbegyek, házi rozsdafarkúak is.
Felesleges erőforrás-pazarlásnak minősített a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője egy korábbi kacsa-mentőakciót.
Biológiailag aktív talaj nélkül már nincsen stabil, kiszámítható növénytermesztés.
A Tokaji borvidék sokat profitálhatna az osztrák típusú borturizmus jó gyakorlataiból.
Nem kell nagy, kinti kert ahhoz, hogy finom zöldségeket, fűszereket termesszünk otthon.
Egy áttörő jelentőségű kutatás alapjaiban kérdőjelezi meg a modern szántóföldi növénytermesztés eddigi talajkezelési gyakorlatait.
Egyre többen keresik az új-zélandi, spanyol és osztrák borokat a magyar boltokban.
Egy halgazdaság technológiai áttörése
A tél során a repce számos stresszhatásnak lehet kitéve, ezért a korai és alapos felmérés segít időben reagálni.
