MTI • 2022. február 27. 13:30
A globális felmelegedés és a földhasználat változása az évszázad végéig az eddigieknél is szélsőségesebb erdőtüzeket okozhat - figyelmeztetett az ENSZ új jelentésében. A század végéig mintegy 50 százalékkal nő az extrém erdőtüzek száma. Olyan térségekben is megnő az erdőtüzek kockázata, ahol korábban ez nem volt jellemző, köztük az Északi-sarkvidéken - idézte a dokumentumot a BBC News.
Az extrém tüzek a tudományos meghatározás szerint olyan rendkívüli tűzvészek, amelyek nagyjából százévente egyszer fordulnak elő. A kutatók az egyre növekedő hőmérséklettel és a földhasználatban bekövetkező változásokkal magyarázták a romló tendenciát. Tanulmányuk a tűzvészek megelőzésére és a tűzoltásra a pénzügyi források radikális átcsoportosítására szólított fel. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) tudósai szerint a hetekig égő nagy tüzek egyre forróbbak, és hosszabb ideig is égnek a bolygó számos olyan részén, ahol mindig is voltak erdőtüzek. Manapság azonban már a távoli északi területeken, a kiszáradó tőzegmezőkön és a felolvadó permafroszton is fellángoltak a tüzek.
A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten
Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!A tanulmány szerint a 2010-2020-as időszakban feljegyzett tüzekhez képest 2030-ra akár 14 százalékkal is nőni fog a szélsőséges tüzek száma világszerte. A növekedés 2050-re elérheti a 30 százalékot, az évszázad végére pedig az 50 százalékot. Andrew Sullivan, az ausztrál állami kutatóintézet, a CSIRO munkatársa elmondta, hogy "a tűzgyakoriság globális elemzése alapján 1,3-1,5-szeresére nőhet az ilyen jellegű tűzesetek lehetősége". Az eredmények nem változtak az alacsony vagy magas szén-dioxid-kibocsátási forgatókönyv esetén.
A tanulmány a szélsőséges tűzviharokat rendkívüli vagy szokatlan tüzekként határozza meg - de ez a meghatározás helytől függően jelentősen eltérhet. Mint Sullivan rámutatott: az Északi-sarkvidéken egy tőzegtűz óránként csak centimétereket terjed, de hatalmas területeket érinthet, mert nincs ott senki, aki bármit is tehetne ellene.
- fűzte hozzá. A tanulmány csak a szélsőséges tüzek előrejelzésével foglalkozott, de a szerzők szerint a földhasználat változásával és a népesség növekedésével a kisebb erdőtüzek száma is növekedni fog. Ez pedig jelentős hatással lehet az éghajlatváltozásra, mivel tovább növeli a légkörbe jutó szén-dioxid mennyiségét.
A tüzek gyakoriságának változása ugyanakkor számos helyi tényezőtől függ. Az előrejelzés szerint valószínűleg több tűz lehet az északi-sarkvidéki régiókban, mivel az éghajlatváltozás jelentős hatással van a térségre. Afrikában azonban, ahol jelenleg a világ erdőtüzeinek mintegy kétharmada keletkezik, az elkövetkező évtizedekben kevesebb tűz lesz, mivel a növekvő populáció miatt egyre több erdőt vágnak ki a mezőgazdasági területek számára.
A jelentés szerzői szerint a kormányoknak változtatniuk kell a nagy tüzekre fordított kiadások modelljén. Jelenleg a tervezésre és a megelőzésre a finanszírozás kevesebb mint egy százalékát fordítják, míg a tűzoltás a költségvetés több mint felét viszi el.