Izland nemzeti biztonsági kockázatként kezeli az Atlanti-óceán áramlási rendszerének esetleges összeomlását.
A Meteorológiai Világszervezet csütörtökön kiadott jelentése szerint 2025 lehet a második vagy a harmadik legmelegebb év az ipari forradalom óta.
Az ENSZ szerint az eddigi legsúlyosabb szintet érte el tavaly az üvegházhatású gázok kibocsátása a világon.
Az indiai rizstermelők új piacok felé nyitnak a rekordtermés után, különösen Irak, Indonézia és Szaúd-Arábia irányába.
Szúnyogokat találtak Izlandon, ahol eddig szinte esélyük sem volt "letelepedni".
Jövőnk biztonsága és bolygónk életközösségeinek fennmaradása azon múlik, hogyan tudjuk kezelni a klímaváltozás okozta kihívást.
A klímaváltozás hazai és globális szinten egyaránt fokozza a hidrológiai extrémitások előfordulását.
A felmelegedő Antarktisz tengerfenekén egyre több helyen szivárog metán, ami veszélyes következményekkel járhat a globális klímaváltozásra nézve.
A klímaváltozás hatására a következő időszakban "tüzesebbé" válhat Magyarország.
A svájci élelmiszeripari óriás kilépett a tejtermékek metánkibocsátásának csökkentését célzó globális szövetségből.
Amit ebben a tengerben felfedeztek, már most megmutatja, milyen változások várhatók a jövőben.
Túl sok függ a nagyléptékű folyamatok szeszélyeitől, a válasz csak a tudatosság lehet.
Az utóbbi évek magas globális felszíni hőmérsékletét elsősorban az emberi tevékenység okozta felmelegedés idézi elő.
A hetedik legmelegebb és a nyolcadik legszárazabb nyár volt az idei 1901 óta Magyarországon.
Hamarosan elolvad a világ legnagyobb jéghegye, az A23a, ami 1986-ban vált le az Antarktiszról.
A klímaváltozás következtében hazánkban is egyre nagyobb figyelmet kap a hőstressz, melynek negatív gazdasági hatásait az állattenyésztésben is tapasztalhatjuk.
A legfrissebb jelentések szerint több mint öt évtizedes melegrekord dőlt meg Finnországban.
Rekordszámú fehér gólya fiókát regisztráltak Dániában, ami a faj visszatérésének reményteli jele az országban.
Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé kerültek a klímaváltozás miatt.
Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartoznak a klímaváltozás miatt.
December 2-4-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát Siófokon.
A termesztésben ma már nem az időjárás a legnagyobb bizonytalansági tényező, hanem az árak hektikus változása.
A biomassza fűtési rendszerek jó alternatívát jelenthetnek gazdáknak a hektikus energiaárak közepette.
A világ mezőgazdasága évente mintegy 11 milliárd tonna élelmiszert állít elő, és közel 1,2 milliárd embernek ad munkát.
A Kárpát-medence klímája a világátlagnál kétszer gyorsabban változik, és ez már az élelmiszerárakon és a fogyasztók mindennapjain is érződik.
Veszélybe került a világ egyik legfontosabb növényi fehérjeforrása. Most összefogtak a megmentéséért.
