agrarszektor.hu • 2022. április 10. 12:30
A legfőbb keleti exportpartnerek kiesésével több százezer tonna almafelesleg levezetését kell idén megoldania az Európai Unió piacának. A berlini Fruit Logistica kiállításon Davide Vernocchi, az olasz Alleanza Cooperative Agroalimentari szövetkezet gyümölcs- és zöldségpiaci koordinátora tartott előadást az uniós almapiac idei szezonban várható legnagyobb kihívásairól.
Első körben az ukrán-orosz konfliktus tovagyűrűző hatásait emelte ki, melyek között a karton és műanyag csomagolóanyagok, műtrágyák, nővényvédő szerek nehezebb elérhetősége, valamint az energiaárak emelkedése okozza a legtöbb gondot. Vernocchi jelen állás szerint 20%-os költségnövekedést becsült, ami mind a termesztési szakaszban, mind a feldolgozás és áruvá készítés, mind pedig a piacra jutás fázisában meg fog jelenni. Ehhez jön még a rubel árfolyamának ingadozása és a kelet-európai piacok elvesztése, ami többlet árukészletet jelent az európai termesztők és exportőrök számára - írja a FruitVeb.
Mi várható az exportpiacok kiesésével?
A 2014-es embargót követően az EU már nem exportált Oroszországba almát, így tett viszont számos más, nem uniós állam, például Szerbia, Törökország és Belarusz. A tavalyi, 2021-es évben a lengyelek még 118 ezer tonnát szállítottak Fehéroroszországba, de az év vége felé a politikai feszültségek éleződése miatt Lukasenka már kilátásba helyezte az embargót, amit aztán be is vezetett. Oroszországba pedig Moldova (200 ezer tonna) és Szerbia (120 ezer tonna) szállított jelentős mennyiségeket, de a törökök is számottevő, 50 ezer tonna körüli exportot bonyolítottak a Nagy Medvével, ráadásul az ottani termelőket a líra lassan 60%-ot meghaladó inflációja is sürgeti. Az orosz-ukrán háború miatt a kelet-európai országok kivitelre szánt almakészletei óhatatlanul az uniós piacokon keresnek majd vevőt maguknak, mivel ez tűnik a legközelebbi, legkézenfekvőbb piacnak. A szerbek a Közel-Keleten szereztek maguknak új értékesítési lehetőségeket, Lengyelország pedig rohamosan növelte jelenlétét az egyiptomi piacon, de ezek a desztinációk nem képesek felvenni több mint 300 ezer tonna felesleget.
Vernocchi olyan új kereskedelmi útvonalak kialakulásától tart leginkább, amelyek a felesleges mennyiségeket áron aluli értékesítéssel vezetik le, azaz dömpingszerű, árletörő hatással lesznek a hagyományos uniós termelőkre. Ezért a logisztikai költségek mérséklését célzó intézkedések bevezetését látja szükségesnek, ami elősegíthetné, hogy az uniós exportcégek új piacokat nyithassanak, bár az eddigi tapasztalatok szerint a növényegészségügyi protokoll eljárások elhúzódása miatt ezek csak lassan nyílnának meg. Másik fontos lépésként piackivonási intézkedéseket is vár az Európai Bizottságtól, melyek során a feldolgozást, az iskolai-óvodai friss fogyasztás fellendítését, vagy a szegényebb sorsú uniós polgárok ellátását fokozhatná az uniós végrehajtó szerv.