agrarszektor.hu • 2023. január 31. 12:12
A 2021/22-es szántóföldi szezonban a kalászosok termelésének önköltsége hektáronként 430-470 ezer forint körül alakult, ugyanakkor ez a mostani szezonban már a 660-700 ezer forintot is elérheti. Ez a drasztikus drágulás rá fogja kényszeríteni a gazdákat arra, hogy a költségeiket erőteljesebben ellenőrizzék. Nem meglepő módon a termelők annak keresnek alternatívákat, ami drága - ide tartozik például a műtrágya is, éppen ezért sokan törik a fejüket, hogy hogyan is lehetne helyettesíteni.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége szerint már vannak olyan megoldások, amelyek a növényeknek is jót tesznek, ráadásul javítják is a talajok minőségét. A termelőkre ránehezedik a környezetvédelemmel kapcsolatos elvárások súlya, de tudni kell, hogy a mezőgazdászok eddig környezettudatosak voltak, csak most ezt már le is kell papírozni, hogy megkapják a támogatást. Csicsor János, a Magyar Huminsav Társaság elnöke elmondta, hogy az elmúlt 50-100 évben a talajaink szervesanyag- és mikroelem-tartalma drámaian csökkent, ami pedig már az élelmiszerekben is megjelenik. A zöldségek és gyümölcsök tápértéke a 30 évvel ezelőttinek már a töredéke, és mivel a nemesítési eljárások is a nagyobb termésmennyiséget célozzák, csak tovább fog csökkenni - írja a Világgazdaság.
2022 első kilenc havi adatok komoly mennyiségi visszaesést mutattak a műtrágyapiacon: a forgalmazók által az agrártermelőknek értékesített mennyiség 31,4%-kal kevesebb volt az egy évvel korábbinál, amikor már szintén volt némi visszaesés. A műtrágyaárak átlagosan több mint megtriplázódtak, így hát nem csoda, ha sokan a kiváltásukon gondolkodnak. A talajok tápanyagtartalma tovább csökkenhet egyébként a "szimpla" műtrágyahasználattal, ráadásul a precíziós műtrágya-kijuttatás is zsákutca ebből a szempontból, hiszen költséghatékonyabb ugyan a hagyományos eljárásnál, de nem szolgálja a talajok termőképességének visszaállítását, valamint a talajvízszint további süllyedését sem akadályozza meg.
Futó Zoltán, a MATE szarvasi Öntözésfejlesztési és Meliorációs Tanszékének vezetője kitért a baktériumkészítményekre, melyek a tápanyag-feltárással a kijuttatott műtrágya hasznosulását is javítják. Erre pedig nagy szükség is van, hiszen például egy foszfor-műtrágya hatóanyagának 50-70%-a tartósan megkötődik a talajban. Az élő kultúrákat tartalmazó készítmények alkalmazása, több év alatt javítják a talajszerkezetet és növelik a humusztartalmat. Arról nem beszélve, hogy ha a talaj szerkezetének javulása üzemanyag-megtakarítás révén olcsóbbá is teszi a gazdálkodást, mivel a műveléshez 10-15%-kal kisebb vonóerőre van szükség.