agrarszektor.hu • 2025. április 6. 09:34
Az aszály nem kedvezett a kórokozóknak sem, azonban a tavaszi párás, csapadékos időjárásban az áttelelő képletekből gyors fertőzési folyamat indulhat el.
Sokszor az egészségesnek látszó lombozat mélyén több kórokozó kártétele is megfigyelhető, melyek az enyhe telet gond nélkül átvészelik. Az aszály nem kedvezett a kórokozóknak sem, azonban a tavaszi párás, csapadékos időjárásban az áttelelő képletekből gyors fertőzési folyamat indulhat el. Ezért folyamatosan monitorozni kell az állományokat, mert a kórokozók súlyos veszteséget okozhatnak, ha nem tudunk megfelelő időben beavatkozni. Csak a fertőzés korai szakaszában történő védekezés lehet eredményes.
A helmintosporiózis típusú levélfoltosságoknak mind búza, mind árpa esetében nagy a jelentősége. A fahéjbarna levélfoltosság (Pyrenophora tritici-repentis) főleg a búzát károsítja, akár 25-30 %-os kárt is okozhat. A leveleken kisméretű, majd ovális, világosbarna foltok jelennek meg. A foltot többnyire sárga udvar szegélyezi. A fertőzés előrehaladtával a foltok összefolynak, és a levél elszárad. A kórokozó maggal is terjedhet, de a fertőzött növényi maradványokon is átvészeli többnyire a telet - írja a NAK. Az árpán főként a hálózatos levélfoltosság (Pyrenophora teres) okoz kárt. Minden évben számíthatunk a kórokozó megjelenésére, akár 70 %-os kárt is okozhat a tavaszi vetéseken.
A leveleken hosszanti, hálózatos, barnás színű foltokat okoz, melyeket sárga udvar szegélyez. A fertőzött levelek elsárgulnak. A monokultúrás termesztés, valamint a búza-árpa vetésváltás kedvez a fertőzés kialakulásának. A hálózatos levélfoltosság mellett az árpa levélcsíkoltsága (Pyrenophora graminea) is okozhat kárt, azonban a fungicides csávázással jelentősen csökkenthető a kártétel. A levélfoltok a levélhüvelyből indulnak ki, és az ér mentén a levél csúcsig terjednek. Kezdetben sárga színűek, majd nekrotizálódnak. A barna levélfoltosság (Bipolaris sorokiniana) is gyakori. Árpán akár 15 %-os veszteséget is okozhat, búzán többnyire minimális a kártétel mértéke. A leveleken ovális, sötétbarna foltok alakulnak ki. A korai fertőzés kevésbé feltűnő, többnyire kalászhányáskor kezdenek a tünetek jelentőssé válni. Szintén növényi maradványokon marad fent a kórokozó, de maggal is terjedhet.
Az őszi búzán az aszkohítás levélfoltosság (Ascochyta sp) is megjelenhet, ami többnyire jelentős kárt nem okoz. A tünetei hasonlítanak a szeptóriás levélfoltosághoz, de vizuálisan nehéz elkülöníteni azokat. A levélen sárgás, majd szürkés-barna foltok jelennek meg, melyek összefolyva nekrotizálódnak, és a levéllemez elhalását okozzák. A foltokban apró, fekete pontok, vagyis piknídiumok is megfigyelhetők. A rinhospóriumos levélfoltosság (Rynchosporium secalis) hűvösebb, csapadékosabb időben megjelenhet. Elsősorban az árpát fertőzi a kórokozó, nem meghatározó kártétele az őszi búzán. Ovális alakú, szürkés színű, kifakuló közepű foltokat okoz a fertőzött növény levelén. A kalászhányás után árpában megfigyelhető a Ramuláriás levélfoltosság (Ramularia collo-cygni) is, azonban jelentős kárt ritkán okoz. Apró, pontszerű foltokat okoz a leveleken, melyek az élettani foltokhoz nagyban hasonlítanak. Egyetlen különbség, hogy a foltokban jellegzetes konídiumtartók képződnek.
A különböző levélfoltokat okozó kórokozók ellen a csávás mellett fungicides állománykezelésre is szükség lehet. A készítmény kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy az állományban más kórokozók is jelen lehetnek. Számos hatóanyag (azoxistrobin, bixafen, bordói keverék, difenokonazol, folpet, fenpropidin, fenpikoxamid, fluxapiroxad, krezoxim-metil, mefentriflukonazol, metkonazol, protiokonazol, proquinazid, spiroxamin, tebukonazol, trifloxistrobin) áll rendelkezésünkre, azonban védekezés előtt érdemes ellenőrizni a hatóság honlapján a készítmény engedélyokiratát. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is.