agrarszektor.hu • 2025. június 23. 16:27
2011 és 2023 között lényegében semmit nem nőtt az öntözött földek nagysága Magyarországon, az évenkénti ingadozás mértéke sem nagy, így a hazai termőterület kevesebb mint 3 százaléka esik ebbe a körbe. Az adatfelvétel kezdete óta eltelt időszakban azonban az időjárásban drámai változások mentek végbe, a kiszáradás egyre riasztóbb mértékű és egyre egyértelműbb annak ismétlődése is. A szaktárca államtitkára szerint ugyanakkor komoly fejlesztések indultak és 3 éven belül többszörösére nőhet öntözhető területek aránya.
Lényegében alig változott az öntözött mezőgazdasági területek nagysága Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben, ez 2011 és 2023 között évente jellemzően 100-120 ezer hektár között ingadozott – derül ki az MTI által kiadott infografikából. A 2022-es aszályos év kiugró ebből a szempontból, hiszen ekkor döntött rekordot a terület nagysága, ekkor 133 ezer hektárt is meghaladta azon földek nagysága, amelyet legalább egyszer öntöztek abban az évben. Az emlékezetesen száraz esztendőben tehát mindazok a termelők, akiknek lehetőségük volt öntözni, igyekeztek pótolni a csapadékhiány miatt kieső vízmennyiséget.
Mindez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a magyar termőterület hozzávetőleg 2-3 százalékát öntözik.
Fontos leszögezni, hogy ez a legalább egyszer öntözött területek nagyságát jelenti, vagyis a rendszeresen öntözött termőterület ennél is kisebb arányt tesz ki. Mindez – figyelembe véve Magyarország területi és vízügyi adottságait – régóta nagyon kedvezőtlen, alacsony aránynak számít, amelyet a szakmai szereplők is folyamatosan bírálnak. Ezügyben ugyanakkor érdemi előrelépés nem történt az elmúlt évtizedekben.
Egyre kirívóbb az aszályveszély
Jóllehet az idei év, valamint az elmúlt szezonok tapasztalata is az, hogy a klímaváltozás következtében Magyarország egyre inkább aszályveszélyeztetett területté válik, a kiszáradás egyre durvább méreteket ölt minden nyáron, amely mostanra már hőhullámokkal is társul.
Ez egyébként megegyezik azokkal a prognózisokkal, amelyekkel a klímakutatók évtizedek óta igyekeznek figyelmeztetni a döntéshozókat Magyarországon és világszerte egyaránt.
Ráadásul az aszály sokszor nem is csupán nyári jelenség, az elmúlt években már a téli csapadék-, illetve hóolvadék-hiány is száraz hónapokat, téli aszályt eredményezett.
Víz ugyanakkor több évben így is lenne, hiszen a tél végi, tavaszi nagy esők, a más országokból érkező árhullámok rendre problémákat okoznak, elsősorban a nyugati, északnyugati országrészben.
Nagy felfutást ígér az államtitkár
A már jelenleg is futó és tervezett fejlesztéseknek köszönhetően a jelenlegi 200 millió köbméter helyett egy év múlva már másfél milliárd, jövő év végére pedig akár hárommilliárd köbméter csapadékot is vissza lehet tartani és fel lehet használni öntözésre Magyarországon - mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában. Hubai Imre közölte, hogy az aszály elleni védekezés leghatékonyabb módszere Magyarországon a víz visszatartása, így ennek fokozására helyez hangsúlyt a kormányzat, és különféle támogatásokkal segítik a gazdákat, agrárközösségeket.
Ismertetése szerint a kormányzati támogatások révén a következő időszakban - még idén - jelentősen emelkedni fog azoknak a termőterületeknek a mérete, amelyeket öntözni lehet, két-három éven belül pedig körülbelül 400-500 ezer hektáron biztosítható a mesterséges vízutánpótlás a kabinet céljai szerint.
Jelenleg mintegy 120 ezer hektáron van lehetőség öntözésre, és évente 80-90 ezer hektárt ténylegesen meg is öntöznek a gazdálkodók, de a futó és következő években zajló fejlesztéseknek köszönhetően ennek sokszorosán történhet vízpótlás, öntözés - mondta az államtitkár.