agrarszektor.hu • 2025. július 12. 16:26
A nyár eddigi leghevesebb zivatarjai alakultak ki a hét elején hazánk területén. Hétfőn és kedden is heves zivatarrendszer vonult át az országon, melyet felhőszakadás, kiadós jégeső is kísért. A legnagyobb károkat azonban az erősen viharos, orkán erejű szélrohamok okozták, melyek rengeteg fát csavartak ki, tetőket bontottak meg, villanyoszlopokat döntöttek ki. A Katasztrófavédelemhez durván tízezer bejelentés érkezett, a károk elhárítása jelenleg is zajlik.
Hétfőre a Kárpát-medence egy hullámzó frontrendszer előterébe és az ott elhelyezkedő meleg nedves szállítószalagba került, ami már a front érkezése előtt labilizálta és nedvességgel látta el légkört. Ennek hatására vasárnap délutántól már a front érkezése előtt kialakultak a zivatarok első hullámai, de ezeket még nem kísérték heves események. Majd késő délelőtt megérkezett nyugatra a hidegfront, a front mentén pedig gyorsan rendszerbe szerveződtek a zivatarok, melyek már viharos, néhol orkán erejű széllökésekkel vonultak át a Balatonon és a Dél-Dunántúlon - írja az Időkép.
A zivatarrendszer előtt egy-egy erősebb, izoláltabb szupercella is kialakult. Ezek egyike okozott kiadós jégesővel kísért heves légzuhatagot Ráckeve, Alsónémedi, és Vecsés térségében, komoly pusztítást hagyva maga után.
Villanyoszlopok, fák dőltek keresztbe az utakon
Ezzel egy időben egy másik, kevesebb figyelmet kapott szupercella is tombolt a Börzsönytől északra, ami Hont környékére kisebb mandarin nagyságú jégesőt hozott. Ezek a szupercellák később beleolvadtak a fővárost is elérő zivatarrendszerbe, ami gyorsan helyeződött tovább kelet felé, és ráfutott az Alföld felett elhelyezkedő forró, száraz felszínközeli légtömegre, ami tovább fokozta a zivatarokat kísérő szélviharok erősségét. A várható heves események miatt a HungaroMet piros riasztást adott ki a keleti vármegyékre. Délkeleten, keleten több helyen 100-130 km/órás kifutószéllel érkezett a vihar, ami felkavarta a talaj felső, kiszáradt rétegét hatalmas porviharokat idézve elő.
Kora este északkeleten egy bow echos zivatar öltött testet, ami komoly károkat okozott Szabolcsban és később Kárpátalján is. A Nyíregyháza melletti Napkoron 131 km/órás széllökést mért a HungaroMet.
Károkozó szélvihar a fél országban, de mi okozta?
Heves zivatarokban gyakran előfordul, hogy a vihar előtt vagy a csapadékkal szinte egy időben hirtelen, viharos erejű szélroham támad. Ezt a jelenséget kifutószélnek nevezzük. Ennek koncentráltabb, kisebb területre kiterjedő formája a légzuhatag (angolul downburst vagy lokalizáltabb esetben microburst).
Hogyan jön létre a légzuhatag és a kifutószél?
Képzeld el, hogy egy nagy nyári zivatar közeledik. Fent a felhőben erőteljes feláramlás zajlik: a meleg, nedves levegő felfelé száll, és közben vízcseppekké és jégszemekké kondenzálódik - így alakul ki maga a zivatarfelhő és a csapadék. Egy idő után a vízcseppek és jégszemek olyan naggyá és nehézzé válnak, hogy a feláramlás már nem képes tovább a magasban tartani őket őket, így zuhanni kezdenek a föld felé. A lehulló csapadék a légkör felsőbb, hűvösebb rétegeiből is hideg levegőt ránt magával lefelé.
Ez a gyorsan leáramló, sűrűbb, hideg légtömeg alkotja a légzuhatagot, amely a talajt elérve hirtelen szétterül, és heves széllökéseket okoz. A kifutószél a légzuhatag talajon szétterjedő, vízszintes irányú áramlása, amely nagyobb területre is kiterjedhet, különösen zivatarrendszerek előterében. Ezt hívja a meteorológia gust frontnak. Nem mindegy azonban, hogy milyen erős szélrohamokkal csap le egy zivatar, nagy szerepet játszik az légtömeg, melyen belül a zivatarcellák kialakulnak.
Egy forró és száraz nyári napon kialakuló zivatar például nagyobb eséllyel okozhat károkozó szélrohamokat, mint a nedvesebb, hűvösebb légkörben létrejövő társa. Ennek oka a párolgás és az azzal járó hőelvonás. Amikor a zivatarfelhőből lehulló eső belehullik a felszín közelében lévő száraz levegőrétegbe a csapadék egy része elpárolog. Ez a párolgás tovább hűti a levegőt, amitől az sűrűbbé válik, emiatt pedig még nagyobb sebességgel kezd el áramlani a földfelszín felé.
Minél szárazabb a zivatar alatti levegő, annál intenzívebb a párolgás, és annál hidegebbé és gyorsabbá válik a lesüllyedő légrész, ami földet érve nagy sebességgel szétterül. Ilyenkor tapasztaljuk a vihar előtt vagy alatt a hirtelen érkező, erőteljes szélrohamot. Heves zivatarok során nemcsak az számít, mi történik a talaj közelében. Sok múlik azon is, mi van odafent a felhőkben több kilométer magasan. A száraz levegő a középső (3-5 kilométer) légrétegekben is belekeveredhet a zivatarfelhőkbe, ami szintén elősegíti a heves szélrohamok kialakulását. Ez teszi veszélyessé a bow echos (radarképen íj alakban megjelenő) zivatarokat, melyek hátoldalán egy középszintű jetstream (angolul rear inflow jet) szállítja a száraz levegőt.
Összefoglalva
A hétfői zivatarokat kísérő kifutószél tehát a felszínközeli forró és nagyon száraz levegő miatt vált erősen viharossá, helyenként orkán erejűvé. Emellett bow-echos cellák is ki tudtak alakulni, melyeket többek között a középszintű kiszáradás tett igazán veszélyessé. A károkozó szélrohamok nagy területre való kiterjedését a hidegfront tette lehetővé, ami rendszerbe szervezte a heves zivatarcellákat, és biztosította bennük az erős feláramlás fennmaradását.
Ironikus módon pont az aszály okozta szárazság segítette elő a zivatarok erősebbé válását, károkozó potenciáljuk növekedését. Emellett viszont a hidegfront erős emelőhatása, illetve a meleg nedves szállítószalag biztosította nedvesség is elengedhetetlen volt. Ennek köszönhetően folyamatos csapadékképződés zajlott a magasban, ami a száraz légrétegekbe belepárologva elősegítette a károkozó szélrohamok kialakulását.