Nagy Z. Róbert • 2025. július 18. 13:31
A csili paprikák egyre divatosabbak hazánkban, több őstermelő készít már különleges és egyedi szószokat belőlük. Maga a növény díszítőértékkel is bír amellett, hogy egy gyógyhatású fűszernövényről van szó. És itt még nincs vége a hasznainak, hiszen sokan sportot űznek abból, mit mennyire csípősen képesek megenni.
A csili paprika érdekes helyet foglal el a kultúrnövények között. Rendelkezik gyógyhatással is, fűszer is, ám mégis élvezeti termékként tartjuk számon. Zöldségként termesztik, de nem klasszikusan zöldségként fogyasztják. Napjainkban egyre többen kedvelik hazánkban is. Hazánkban 15 éve kezdett el terjedni, ekkor jelent meg néhány fajta m a piacon. Nem nagyon tudták akkor hova tenni ezt a terméket a vevők sem és az árusok sem, aztán egyre ismertebb lett ez a paprika csoport.
Minden fűszernövény egyben gyógynövény is
Ez a csili paprikákra is igaz. Bizonyos térségekben, ahol jellemzően higiéniás problémák vannak (a Gangeszből főznek, vagy a Mekongból isznak) fűszert-fűszerrel esznek, mert - bár nem tudatosan alkalmazzák - kell a kompenzáció. Ebben az értelemben a chili is gyógynövény, de nem csodaszer. A rendszeres, mértékletes fogyasztása jó hatással van az emberi szervezetre. A csili serkenti a vérkeringést, javítja az emésztést és antibakteriális hatású. A növény hatóanyaga a kapszaicin, mely erős antioxidáns hatással is bír. Kapszaicin tartalma miatt csökkenti a koleszterinszintet, és fájdalomcsillapító hatású. E hatását alkalmazzák reuma, migrén, fogfájás, pikkelysömör kezelésében külsőleg is. Egyesek a „mazochisták növényének” tartják a chilit, hiszen sokan fogyasztása közben szenvednek, az ízeket már nem is érzik, csak a csípősséget. Ám nem egyformán érzékelik az emberek a csípőset, aminek részben genetikai, részben kulturális okai vannak, és kis mértékben a csípősség tűrésre „edzeni” is lehet. A paprika azért termel kapszaicint, hogy az állatok ne fogyasszák el a növényt jóízűen. Egyféle kémiai védekezés ez a növényevő állatok ellen. Egy növényen sem egyforma a kapszaicin tartalom. Egyes kutatások szerint a második terméskötésben a legcsípősebbek a paprikák. Az érési ciklus során is változik a kapszaicin tartalom a bogyóban.
Egy hazai kutatás szerint az érési színátmenet idejében van a legtöbb hatóanyag a termésekben. Az érés későbbi fázisában már megindul a kapszaicin kismértékű lebomlási folyamata. Vízelvonásos kapszaicin növelés esetében, valójában egyáltalán nem növekszik az abszolút kapszaicin tartalom, csupán a kevesebb víztartalom miatt „sűrűbb” lesz a termés, és a relatív kapszaicin tartalma emiatt megnő. Ne gondoljunk jelentős változásra, hiszen 3 százalék vízveszteségnél már hervad a növény, 5 százaléknál pedig ráncosodik a bogyó.
A csili paprikák
A csili fajták a nálunk termesztett erős paprikáknál jóval erősebb, csípősebb, maróbb ízű paprikafélék. Az általában téglavörös csili termést megőrlik, és a port önmagában is használják fűszerezésre, de keverékben is alkalmazható. A csilik termesztése semmivel sem nehezebb más nálunk ismertebb paprikák tartásánál. Tarthatjuk cserépben is, bár szabadföldben jobban nő. Kiültetési időpontja későbbi más paprikákhoz viszonyítva, mert szeretik a meleget. A csili magoknak 20 fokra van szükségük a csírázáshoz, a termés éréséhez pedig 30 foknak, vagy még annál is melegebbnek kell lennie. Az éjszakai hőmérsékletnek nem szabad rendszeresen 15 fok alá esnie. A csiliknek gyenge száraik vannak. Ha túl sok termés képződik rajtuk, letörhetnek, ezért érdemes megtámasztani őket. Fő és nálunk szinte egyetlen kártevőik a fonálférgek elhervasztják a növényt, ami minden látható ok nélkül elpusztul. A fonálférgek jelenléte azt jelzi, hogy tápanyagban szegény a talajunk, de ha elég mulcsot és komposztot keverünk a talajba megelőzhetjük a fonálféreg fertőzést.
Amennyiben csili port, vagy őrölt csilit szeretnénk készíteni a saját termésünkből akkor jó, ha a növényen hagyjuk őket, amíg összezsugorodnak és megszáradnak. Friss fogyasztásra szánt terméseket akkor vágjuk le a növényről, amíg még fényesek és húsosak. A leszedett termés egy hétig áll el a hűtőben zárt zacskóban. Többféleképpen meg lehet szárítani, szárítóban, a napon, de akár fel is fűzhetjük madzagra.
„Kínozzák” a növényt, hogy erősebb legyen a termés íze
Egyes termelők a levél gyűrögetésével emelik a hatóanyag szintet, ami valóban reakciót vált ki a növényből. Fizikai behatásra, válaszreakcióként a chili több capsaicint termel, mert úgy érzi „nincs biztonságban”, meg fogják enni. Ám ugyanúgy elérhetjük ezt a hatást, amikor levesszük az alsó leveleit a növénynek, vagy amikor megkapáljuk, és elvágjuk a növény harmatgyökereit. Amikor leszedjük az első terméseket, ugyanúgy sérül a növény. Tehát a műveléssel folyamatosan stresszben tartjuk, nincs szükség plusz beavatkozásra. A világon nagyon jelentős a chili nemesítés, sok új fajta jelenik meg évente. Sőt a termelők többsége is kísérletezik, keresztez, így sok nem bejegyzett fajta is létezik, melyek erőssége igen változatos.
A csili esetén növényvédelem nagy odafigyelést igényel, de a termelők már tudják, mikor milyen kártevőre kell számítani. Kezdődik a szezon a lótetűvel, majd a csigakártétellel kell valamit kezdeni. Júniusban a növényházakban mindig megjelenik a szélesatka, illetve augusztustól a poloska kártétel a jellemző. Ezek tervszerű növényvédelmi kezelésekkel kordában tarthatók. A talajszint alatt sokkal nagyobb problémák vannak a monokultúrás termesztés miatt. Azt kell megoldani úgy, hogy paprika is legyen, és a talajélet is megmaradjon. Ehhez alternatív megoldások kellenek, illetve be kell iktatni néha egy kis vetésforgót is.