Nagy Z. Róbert • 2025. november 4. 13:36
Novemberben tele vannak a temetők krizantémokkal, melyek látványos virágai igen forma és színgazdagok. A krizantémok azonban nem csak dísznövények, gyógyhatásuk mellett a kiskertekben a kártevők riasztásában is szerepük lehet. Rövidnappalos időzített termesztésük pedig különösen érdekes.
A krizantémok ára jelentősen megnőtt a tavalyihoz képest, a híradásokban több kereskedő is azt nyilatkozta, hogy a kereslet valamelyest visszaesett, és jellemzően kétféle vásárló van. Egyik, az ár érzékeny, aki az olcsóbb, kisebb cserepes krizantémokat keresi, de vannak olyanok is, akik megveszik bármennyibe is kerül, mondván nem a szeretteikkel kapcsolatos megemlékezésen kell spórolni.
Története régre nyúlik vissza
A krizantém (Chrysanthemum) növénynemzetség - melynek neve a görög „khrusos” (arany) és „anthemon” (virág) szavakból származik - egyike a világ legrégebben termesztett és legváltozatosabb dísznövényének. Története évezredekre nyúlik vissza, és a Távol-Keleten egészen más szimbolikus jelentőséggel bír, mint Európában. A krizantém őshazája Kelet-Ázsia, különösen Kína, ahol már az ókorban, több mint 3000 éve termesztették. Kínában az ősz jelképeként és az örök élet szimbólumaként tisztelték. Egyes fajtáinak levelét és szirmait zöldségként fogyasztották, sőt, gyógyhatású növényként is számon tartották. Már a Han-korban (i.e. 206 – i.sz. 220) krizantémos bort ittak, melyről azt tartották, hogy hosszú életet biztosít. Japánban a krizantém a császári család szimbóluma lett olyannyira, hogy a 16 szirmú krizantém az ország hivatalos emblémája, a császári pecséten is ez látható. A virág a hatalom és az örökkévalóság jelképe, és minden évben külön fesztivált (Kiku Matsuri) is szentelnek neki. A növény a 17. század elején jutott el Európába, ahol eleinte egzotikus különlegességnek számított. Eredeti jelentése a szépség, a hosszú élet és a jókedv volt, de ez a kontinensünkön idővel megváltozott.
Európában, és különösen Magyarországon, a krizantém napjainkban már elsősorban a kegyelet és a gyász virágaként ismert, és elválaszthatatlan a november hónaptól, a Mindenszentek és Halottak Napja környéki megemlékezésektől. Ez a szimbolikus váltás több praktikus okból következett be. A krizantém az ősz egyik utolsó virágzó növénye.
Rövidnappalos növény, ami azt jelenti, hogy a virágképződéshez hosszú, sötét éjszakákra van szüksége. Virágzása így jellemzően október végén, november elején tetőzik, ekkorra a legtöbb más dísznövény már elvirágzott. A krizantém virágai rendkívül tartósak és jól bírja a hűvös, borongós őszi időjárást, sőt még az első enyhébb fagyoknak is ellenáll, így ideális a temetői sírok díszítésére. Vágott virágként is sokáig megőrzi szépségét a vázában. Az őszi időszakban, amikor a virágok iránti kereslet megnő a megemlékezések miatt, a krizantém a legjobban elérhető virág. Számos formában (telt, margaréta, pompon) és színben (fehér, sárga, lila, bordó) kapható. Ezeknek a tényezőknek az együtt állasa tette a krizantémot az emlékezés és a tisztelet legnépszerűbb virágává. Ma már vannak vidámabb színű nemesített változatai is, így egyes fajtái ismét távolodni kezdenek az elmúlás időszakának szimbolikájától.
Termin kultúrás termesztés: igen pontosan időzíthető a virágzása
A krizantém termesztésének kulcsa a virágzás pontos időzítése, különösen Mindenszentek napjára. Ehhez a kertészek a krizantém rövidnappalos tulajdonságát használják ki. A krizantém virágzása akkor indul meg, ha a nappalok rövidebbek, mint egy bizonyos kritikus időtartam (kb. 12 óra), és a sötét, megszakítás nélküli éjszakák hossza eléri a 13-14 órát. Ahhoz, hogy a növény a kívánt időpontban, például november elején virágozzon, a termesztők mesterségesen szabályozzák a fényviszonyokat: a sötétítés a leggyakoribb módszer az időzítésében. A termesztők fekete, fényzáró anyagot használnak a növények termesztőházainak a letakarására.
A cél, hogy a növény számára naponta 13-14 óra teljes sötétséget biztosítsanak, még akkor is, ha a természetes nappal hossza még ennél több lenne. A takarás általában késő nyáron vagy kora ősszel kezdődik, és napi rutint képez: napnyugta előtt (pl. 16:00 óra körül) letakarják, és napkelte után (pl. 8:00 óra körül) veszik le a fényzáró takarást.
A termesztés során fontos a tövek visszacsípése (metszése) is, ami a növény bokrosodását és dúsabb hajtásképzését segíti elő. Ezt általában a tenyészidő elején, tavasszal és kora nyáron végzik. A metszéssel késleltetni lehet a virágzást, miközben több virágbimbó kialakulását ösztönzik, így gazdagabb virágpompát eredményeznek az őszi időszakra. Ezekkel a módszerekkel a kertészek képesek biztosítani, hogy a krizantémok pont Mindenszentek és Halottak Napja idejére nyíljanak és mutassák a legszebb formájukat, méltóvá téve a virágot a megemlékezés és a kegyelet szerepére.
Egyes fajtáit teaként vagy salátaként fogyasztják
A krizantémok között találjuk a kínai teakrizantémot, melynek szárított virága a kereskedelemben is kapható, tea készül belőle, de ismert a nankingi ehető krizantém is, mely levele saláták fűszerezője. Íze nagyon erősen aromás, a zellerre emlékeztető fanyar, pikánsan kesernyés. Virága egyszerű, a százszorszépre emlékeztető fészekvirágzat. Közepe sárga, szirmai fehérek, de létezik teljesen sárga változata is. A levele sallangokra osztott, szürkészöld, fonáka és széle ezüstös, pihés, a nálunk vadon élő gilisztaűző varádicshoz (Crysanthemum vulgare) hasonló, hiszen azzal rokon növény.
Segítségünkre van a kiskerti növényvédelemben
Érdemes olyan növények közé ültetni a krizantémot, amelyek férgesedésre, kukacosodásra hajlamosak, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy ezeket a kártevőket sikerrel elriasztja. Leggyakrabban tőosztással szaporítják, de akár állandó helyre is vethetjük március végén, április elején. Gyors növekedése miatt jóval későbbi vetés esetén is sikerrel termeszthetjük. Fogyasztási célra érdemes szakaszosan, két-háromhetente vetni, tavasztól egészen őszig. Félárnyékos helyen neveljük, mert ugyan kedveli a közvetlen napfényt is, a mi éghajlatunkra jellemző forró, száraz nyarakat nem jól viseli, főleg a délutáni nagy melegeket bírja kevésbé. Rendszeresen öntözzük, mert a szárazságban megkeseredhet a levelek íze. Talajra nem különösebben igényes, de a jó vízáteresztő, tápdús talajokban fejlődik a legszebben. Termeszthető nagyobb cserépben is.
A vetésnél vegyük figyelembe a „minél kisebb a mag, annál közelebb a felszínhez” elvét, tehát a felszínre, legfeljebb 1 mm mélységbe vessük a magokat. A csírázás 10 fok feletti hőmérsékleten 1-2 hét alatt várható. Ügyeljünk rá, hogy soha ne száradjon ki a földje a kelésig. A növényeknek érdemes alkalmanként lecsipkedni a hajtásait, mert így bokrosodásra késztethetjük.
Gyógyhatása is van
Erőt megőrző, és hosszú életet adó növényként tartják számon a kínai gyógyászatban. Virágának teája gyulladás-, és vérnyomáscsökkentő hatású, valamint emésztési problémákra is jó. Lázas állapot, meghűlés, fejfájás kezelésére is hatékony, valamint külsőleg szemgyulladás kezelésére alkalmazták. Bimbója, vagy a kinyílt virága kellemes üdítő teát ad. A kínai konyha elvei alapján salátának készítve a leveleit előbb egy rövid ideig forró vízbe mártják. Főzni nem szabad, mert megkeseredik.