agrarszektor.hu • 2025. november 6. 16:54
Bár az idei év ismét komoly kihívásokat tartogatott az agrárium számára, a védekezés és a technológiai fejlesztések eredményei már most láthatók – hangzott el a betakarítás és a mezőgazdaság aktuális helyzetét értékelő sajtóeseményen. Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára és Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke egyaránt hangsúlyozták, hogy a magyar termelők nem hátrálnak meg a kihívások elől, hanem új megoldásokkal, korszerű technológiákkal és alternatív növényekkel keresik a stabilitást a kiszámíthatatlan időjárás és piaci viszonyok közepette.
Hubai Imre elmondta, hogy az idei év sem múlt el aszály nélkül, ugyanakkor a védekezés hatékonyabb volt, mint korábban. Európát több mint 50 millió hektáron sújtotta az aszály, Magyarországot sem kímélte, mégis elmondhatjuk, hogy a 2022-es évhez képest 200 ezer hektárral kevesebb területet érintettek a károk. A minisztérium adatai szerint a védekezés és a technológiai fejlesztések érezhető eredményt hoztak: a gazdák idén 3,8 millió tonna kukoricát tudnak betakarítani, ami mennyiségben és minőségben is kedvezőbb a 2022-es évekhez képest. Hubai Imre kiemelte, hogy az idei siker nem a véletlen műve, hanem tudatos fejlesztések és vízmegtartási beruházások eredménye.
A technikai talajművelési eljárásoknak és az öntözésfejlesztéseknek köszönhetően nagyobb mennyiségű nedvességet sikerült a talajban tartani, így még a legforróbb júliusi napokon is sikerült megőrizni a növényállományt
– tette hozzá.
Hozzátette, hogy a mennyiség helyett a minőségre kell koncentrálnunk, ez visz közelebb az eredményes mezőgazdasági termeléshez. Az államtitkár arról is beszélt, hogy a jövőben a genetikai fejlesztések és a helyi talajadottságokhoz igazodó fajták jelenthetik a kiutat az aszályhelyzetből.
Komoly eredményeket kell elérnünk a növénygenetika fejlesztésében, és olyan fajtákat kell találni, amelyek jól alkalmazkodnak a hazai talajnedvességi viszonyokhoz
– hangsúlyozta Hubai Imre.
A napraforgó és a szója mellett a cirok is egyre fontosabb szerepet kaphat a jövő vetésszerkezetében. Az államtitkár szerint ezek az alternatív növények jobban viselik az extrém időjárást, és biztosabb jövedelmet adhatnak a gazdáknak.
Látszik, hogy az alternatív növények képesek átvészelni a klímaváltozás hatásait, a gazdák és a szövetségek is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek ezek termesztésére
– mondta.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai agrárium alkalmazkodóképessége a legnagyobb erőssége. Hozzátte, hogy nehéz év van mögöttünk, de az agrárium felvette a kesztyűt. Az aszály nemcsak a Dél-Alföldet sújtotta, mégis sikerült stabilizálni a helyzetet. Mint mondta, az őszi vetések már megkezdődtek, a gazdák pedig egyre tudatosabban alakítják át vetésszerkezetüket.
A vetésszerkezet átalakulása komoly lehetőséget rejt. Idén 1,6 millió tonna kalászos vetése már elindult, és újra magyar búzát vásárolnak a malmok, ez is azt jelzi hogy a magyar gabona felvásárlása is jó szinten van
– emelte ki Petőházi Tamás.
A szövetség elnöke hozzátette, hogy a takarmányipar is növekvő mennyiséget használ fel, a kereslet pedig stabilizálhatja a gabonapiacot. A takarmányipar idén akár 1,4–1,5 millió tonna gabonát is felhasználhat. A termelők nem temetik az ágazatot, hanem az új lehetőségeket keresik. Az alkalmazkodás, az innováció és a kitartás most a legfontosabb. Petőházi szerint az elmúlt évek nehézségei – az aszály, a háború és a piaci ingadozások – új szemléletet kényszerítenek ki.
A problémák megoldásához évek kellenek, de a gazdák már most lépnek. Mindenki tanul ebből az időszakból, és ez hosszú távon megerősíti a magyar szántóföldi növénytermesztést
– tette hozzá.