A legnagyobb kockázat ma talán az önbecsapás: hogy azt hisszük, minden visszatér majd a régi kerékvágásba.
Már régóta tudni lehetett, hogy a klímaváltozás Magyarországot is el fogja érni, de az utóbbi években felgyorsult a folyamat.
A szélsőséges időjárás és az állandósult aszály miatt elkerülhetetlenné vált a magyar mezőgazdaság technológiai és szemléletbeli megújítása.
Nemcsak a mezőgazdasági ágazatnak, de a lakosság valamennyi tagjának alkalmazkodnia kell a megváltozó körülményekhez.
Az öntözés sokan már nem hozamnövelő, de a termelést kiszámíthatóbbá tevő megoldásként alkalmazzák.
Eddig 770 ezer hektáron jelentettek be aszálykárt itthon, 31 ezer bejelentés alapján.
Az egyre szélsőségesebb időjárás a repcetermesztőket is komoly kihívások elé állítja, ezért a sikeres állomány megalapozása már jóval a vetés előtt elkezdődik.
Egyre kilátástalanabb a szántóföldi növénytermesztés jövője, csak rossz és rosszabb megoldások közül válogathatnak a gazdák.
Az előző évek mélyrepülése után a 2026-ban fellendült a traktorok értékesítése Magyarországon.
A miniszter szerint a magyar mezőgazdaság semmilyen formában nem alkalmazkodott a klímaváltozáshoz.
Az elmúlt években egyre nagyobb szerepet kap az őszi árpa a hazai szántóföldi termesztésben.
A 2022-es történelmi aszálynál is rosszabb évre számíthatnak idén a szántóföldi növénytermesztők Magyarországon.
Az elmúlt évek időjárási szélsőségei alapjaiban írták át az őszi búza termesztésének szempontjait Magyarországon.
Kínában az idén rekord nyári gabonatermést takarítottak be, először haladta meg a 150 millió tonnát.
A legnagyobb ígéret nem az új tulajdonságok létrehozása, hanem a sebesség és a pontosság.
Magyarországon folyamatosan csökken a kereslet az ekék iránt, de a kontinens nyugati részén ellentétes folyamatok látszanak.
A tartós talajnedvesség-hiány miatt a vártnál kisebb gabonatermésre számíthat idén Kazahsztán, különösen az ország középső és keleti régióiban.
A Franciaországot sújtó, rekordokat döntő hőhullám és a növekvő spanyolországi importvásárlások jelentősen átrendezik az európai gabonapiacot.
A minőséggel és a pontos mennyiséggel kapcsolatban is egyelőre csak várakozások vannak, de a hektáronkénti hozamnak nem használt a kánikula.
Az uniós ökorendelet értelmében 2036-ig még adható derogáció (kivételes engedély) a nem csávázott, konvencionális vetőmagok használatára.
Komoly veszélyt jelenthetnek a magyarországi őshonos halállományokra az invazív halfajok.
Megváltozhat a banki finanszírozás? Már nem csak a pénzügyi eredmények számítanak.
Az elmúlt években többször is fellángolt a vita a magyarországi fúrt és ásott kutak körül.
2023 és 2025 között több mint egynegyedével nőtt a biotermékek forgalma Magyarországon.
A csapadékhiány és a szélsőségesen magas hőmérséklet idén a kiskertekben is komoly kihívást jelentett.
