Az alternatív tápanyag-utánpótlás és a biostimulátorok alkalmazása egyre fontosabb szerepet kap a növénytermesztésben.
A 2022-es "történelmi" aszály után azt hittük, ennél rosszabb nem jöhet – aztán jött 2026.
A vízgazdálkodás átalakításához a jogszabályi háttér mellett a támogatási rendszert is újra kell gondolni.
Az első fél évben 63,7 milliárd forinttal több támogatást kaptak a termelők 2025 azonos időszakához képest.
Az Alföldön minden növény veszteséges volt idén, már a családi vagyont élik fel a termelők.
A csapadékmentes nyári hónapok után tragikus helyzetbe került a hazai szántóföldi növénytermesztés.
A 2026 nyarán tapasztalt extrém aszály és hőség miatt a hazai gabonaszektor veszteségei már a kritikus, négy évvel ezelőtti szintet is meghaladják.
Már nem csak az európai mezőgazdaságot, mindenkit több tényezős kihívás elé állít az aszály.
Az előzetes becslések szerint az aszály miatt 600-800 milliárd forintos veszteség várható idén a mezőgazdaságban.
A legnagyobb kockázat ma talán az önbecsapás: hogy azt hisszük, minden visszatér majd a régi kerékvágásba.
Már régóta tudni lehetett, hogy a klímaváltozás Magyarországot is el fogja érni, de az utóbbi években felgyorsult a folyamat.
A szélsőséges időjárás és az állandósult aszály miatt elkerülhetetlenné vált a magyar mezőgazdaság technológiai és szemléletbeli megújítása.
Nemcsak a mezőgazdasági ágazatnak, de a lakosság valamennyi tagjának alkalmazkodnia kell a megváltozó körülményekhez.
Az öntözés sokan már nem hozamnövelő, de a termelést kiszámíthatóbbá tevő megoldásként alkalmazzák.
Eddig 770 ezer hektáron jelentettek be aszálykárt itthon, 31 ezer bejelentés alapján.
Az egyre szélsőségesebb időjárás a repcetermesztőket is komoly kihívások elé állítja, ezért a sikeres állomány megalapozása már jóval a vetés előtt elkezdődik.
Egyre kilátástalanabb a szántóföldi növénytermesztés jövője, csak rossz és rosszabb megoldások közül válogathatnak a gazdák.
Az előző évek mélyrepülése után a 2026-ban fellendült a traktorok értékesítése Magyarországon.
A miniszter szerint a magyar mezőgazdaság semmilyen formában nem alkalmazkodott a klímaváltozáshoz.
Az elmúlt években egyre nagyobb szerepet kap az őszi árpa a hazai szántóföldi termesztésben.
Az E-számok az Európai Unióban alkalmazott élelmiszer-adalékanyagok azonosító jelölései.
Nem csökken, hanem egyre nő a távolság az önköltség és az átvételi ár között - hónapokon belül jöhetnek a telepbezárások.
Nem halogatható tovább az ország erősségeire építő agrárstratégia, iránytűre van szükség.
A legfrissebb adatok szerint éves szinten Magyarországon nőtt a legkisebb mértékben az üzemanyagok ára az elmúlt hónapokban.
Az alternatív tápanyag-utánpótlás és a biostimulátorok alkalmazása egyre fontosabb szerepet kap a növénytermesztésben.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina vagy gyógymód. A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors bejelentés.
